Máshol egy közlekedési miniszter lemond az országában történt vonatbaleset miatt.
„Az elmúlt időszak alighanem az egyik legnagyobb port felverő ügye volt a Nemzeti Színház két művészének balesete. És persze az, hogy a történtek után a teátrum igazgatója, Vidnyánszky Attila lemondott tisztségéről. Hogy ezt a kulturális miniszter, akit nem tudom milyen képessége alapján ültettek a miniszteri székbe, nem fogadta el, az már erősen kétséges. De megértem ezt is: vizsgálódjanak csak, úgy korrekt, noha a majdani végeredmény aligha módosítja azt a felelősséget, amelyet egy vezető – aki ráadásul az inkriminált darab (Rómeó és Júlia) rendezője – visel.
Máshol egy közlekedési miniszter lemond az országában történt vonatbaleset miatt. Számos hasonló példa akad a világban, ám Magyarország ebben is kivétel; itt a korrupción ért tárcavezetők, országgyűlési képviselők sem mondanak le.
Persze dicsérhetném is a Vidnyánszky mellett kiállókat, mondván hogy ez is egy más kultúra, mint amit az ellenzéktől megszoktunk; ott inkább hallgatnak, vagy óvatosan elhatárolódnak, de semmiképp nem szólalnak meg támogatólag. Ezt már csak azért is írom ide, nehogy belekerüljek abba a csapatba, akiket a Magyar Nemzet publicistája ekként jellemez, idézem: »a virtuális térbe kirajzó kárörvendőket, a mocskos szájú kommentelőket, a Vidnyánszky bukásán élcelődő cinikusokat és a balesetet politikai színezetűvé hazudó közérzetrombolókat jobb, ha meg sem halljuk.«
Nem gondolom egy pillanatig sem, hogy a balesetnek bármi politikai színezete lenne, és Vidnyánszky bukásán sem élcelődnék. Már csak azért sem mert – bár az utóbbi hét-nyolc évben Vidnyánszky szinte minden szereplése, megnyilvánulása politikai színezetű volt – nem hiszem, hogy tényleg megbukott volna. Számos más funkciója mellett ott marad a Nemzeti élén, a NER megbízható embereként. És ebből a szempontból, mármint a NER szempontjai alapján Vidnyánszky nem nélkülözhető ember. A felelősség pedig innen kezdve teljesen másodlagos.”
***
Nyitókép: Kovács Tamás
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az ellenzék pedig mit művel? Visszataszító módon kufárkodik a nehéz helyzetben elő intézetis gyermekekkel.
Az újságírás legyik legfontosabb, egyben legnehezebb feladata a választási kampányok idején a zajszűrés és a hiteles tájékoztatás fenntartása.
Kijelentéseit óriási ováció fogadta.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Nem tudta tartani a tempót Orbán Viktorral.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
