»...Miért van az, hogy Önnek, mint vitathatatlanul a legismertebb magyar katolikus teológusnőnek, valójában egy szomszédos ország egyetemén kell dolgoznia?” – kérdezte a National Catholic Reporter újságírója tőlem. Hát nem drága!? Először arra gondoltam, azt válaszolom neki, mert a magyar kormány teljes médiaarzenálja szerint én vagyok a »sátánista teológus«, meg valszeg a saját egyházam vezetősége is a földre szállt patás ördögöt látja bennem. De még az is lehet, hogy az elveszett 1,1 millió hívőért is engem hibáztatnak. Azért bevallom, hogy hízik a májam attól az érzéstől, hogy egyetlen magyar egyházi embernek sincsen ekkora és ilyen lelkes tábora, mint éppen nekem. Mondjuk én nem is vagyok egyházi ember. Szerencsére! I love you ALL!«
Szerintem összekeveri a híresség és a hírhedtség fogalmát.
A magam részéről a pokol lakói iránti tapintatból egyébként Perintfalvit sohasem nevezném sátánnak, sátánistának, mert a pokol köreiben ezt jogos felháborodással kérnék ki maguknak és nem az ő nevében.