Ki is az az akadémikus, aki a Die Presse oldalán a vészkorszakot emlegette az orbáni békepolitika kapcsán?

„Kegyetlenül kiosztotta Orbánt a világhírű magyar akadémikus” – örvendezett a Gyurcsány-közeli Nyugatifény azon, hogy az osztrák Die Presse hasábjain Berend T. Iván az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kritizálta a magyar miniszterelnököt. Azt is hozzátették a címben, hogy ez bizony „váratlan pofon”, ami a cikk szerzőjének előéletének és jelenlegi befolyásának ismeretében azért se nem váratlan, se nem pofon.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Berend Orbán Viktor egyik beszéde kapcsán azt találta megállapítani, hogy az általa képviselt „megbékélési politika” az 1930-as éveket idézi fel, amikor

Aligha elhanyagolható körülmény, hogy a kétségtelenül világhíres Berend hivatalos életrajza szerint 1973 és 1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, 1975-től 1982-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, 1985 és 1990 között, vagyis közvetlenül a rendszerváltozás előtt az MTA elnöke volt, de 1988 és 1990 között szerepet vállalt az MTA–Soros Alapítvány vezetésében is. Ugyanakkor

Aztán éles váltás következik, 1990-től a University of California at Los Angeles professzora, majd 2015-ben nyugdíjba vonult. Érdekesség, hogy a közelmúltban Ungváry Rudolf, a Magyar Narancs hasábjain pedzegette az akkor 90 éves akadémikus múltjának aggályos kanyarjait.

Orbán elszánt kritikusa az exkommunista

Berend az elmúlt években is rendszeresen kritizálta a magyar kormányt, különösen is a brüsszeli integrációs lépésekkel szembeni fellépés és a keleti államokkal való üzleti partnerség miatt. Tavaly a Klubrádióban többek között így értekezett: „Az teljesen világos, hogy a mai magyar kormány fel akarja lazítani az uniót. Hát, tulajdonképpen mit akar Magyarország? Csak az európai pénzt akarja megkapni, és minden mást mellőzni akar ebből? Tehát ez nem az európai család együttműködésének a módja, szerintem. S azt is nagy sajnálattal nézem, hogy Magyarország, illetve a parlament még egy olyan kérdésben is állást foglal, elég fura módon, hogy a balkáni országokat minél előbb fel kell venni.”

Akit nem csábít Magyarország

Arra a kérdésre, hogy ma Magyarország csábító-e, így felelt: „Sajnos nem. Az ország természetesen nem versenyképes a nyugatiakkal, soha nem volt az a történelme folyamán, de nem ez a probléma, hanem a felzárkózási tendencia. Az, hogy akar-e az ország igazodni, vagy azt mondja, Putyin után szabadon, hogy a Nyugat hanyatlik, már nem érdekes, dekadens.”

Idén áprilisban a Népszavában fejtegette a világpolitikával és Orbán kritikájával kapcsolatos gondolatait. Mint írta: „Ma úgy tűnik, hogy a cezárizmus nem nyugaton, hanem inkább Európa keleti felén kerekedett felül. A Nyugat hanyatlásáról még mintha korai lenne beszélni.”

Érdekesség, hogy még 2015-ben a Népszabadságban az ukrajnai válságról is kifejtette a véleményét, ami korántsem áll szemben olyan élesen a jelenlegi kormányzati állásponttal. Sőt. Konkrétan hatalmas hibának nevezte, hogy megkapta a társult ország státuszát az EU-tól Ukrajna.

– érvelt a majdani forrongás utáni évben.