Azt hitték, jó a koronavírus ellen, most derült ki, tévedtek
Több ezer elkerülhető halálesetet okozhatott a hidroxiklorokvin.
Minden második szintetikusdrog-fogyasztó túladagolja magát, ami agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet – mondja az Új-dél-walesi Egyetem Nemzeti Kábítószer- és Alkoholkutató Központjának munkatársa. Az ausztrál professzort a német legalizációs folyamatok kapcsán hívta Magyarországra a Drogkutató Intézet.
Milyen benyomások érték magyarországi látogatásán?
Nagy hatást tett rám, hogy kiváló magyar szakemberek vártak Budapesten. A Drogkutató Intézet kerekasztal-beszélgetésén Téglásy Kristóffal és Haller József professzorral vitathattam meg a világ drogtrendjeit, s egyértelművé vált számomra: azok a kérdések, amelyekkel Magyarországon és Európában szembesülnek, hasonlók az ausztráliai helyzethez. Azok a károk, amelyeket a szülővárosomban, Sydney-ben szenvednek el a fogyasztók, ugyanazok, amiket Magyarországon átélnek. Az illegális dizájner-, más néven szintetikus drogokról beszéltünk, amelyek az utóbbi húsz évben végigsöpörtek a világon. Idetartozik a szintetikus kannabisz és a fenol típusú gyógyszerek is, amelyek erős és veszélyes opioidok.
Rendkívüli módon felgyorsult az új szerek illegális piacra kerülése”
Tisztázzuk, miért is veszélyesek az opioidok.
Az opioidok – köztük a heroin, a morfin és a fentanil – erős fájdalomcsillapítók, rendkívül kockázatos a túladagolásuk. Ha ugyanis valaki heroint fogyaszt, az közvetlenül az agyban hat, s azt parancsolhatja a tüdőnek, hogy hagyja abba a légzést. Átveszi az irányítást. Ezt légzőszervi depressziónak hívjuk. Ha ilyen szert fogyaszt az ember, mindössze négy lélegzetet vesz percenként, vagy akár még kevesebbet, tehát felborul a rend. Kómába eshetünk tőle, és a halált sem lehet kizárni.
A gyógyászatban is használnak opioidokat.
Igen, de ellenőrzött környezetben, és az orvosok adagolják. Más, amikor az utcán, injekciózva él vele valaki. A baj az, hogy az adag változik, az emberek ráadásul például alkohollal keverve vagy altatókkal együtt is alkalmazzák őket. Ez a legnagyobb kockázat. Minden második szintetikusdrog-fogyasztó túladagolja magát, ami könnyen halálhoz vezethet, de ha nem, akkor is agykárosodást okozhat. És még ha túlélik is, hosszabb távon is számolni kell a következményekkel. Nem mindegy, hogyan és hol alkalmazzuk: törvényes orvosi keretek között, végstádiumú betegek fájdalmainak enyhítésekor vagy illegális, életveszélyes kábítószerként. Léteznek olyan bűnbandák, amelyek a fentanilnál is erősebb drogokat állítanak elő.
Milyen erősségű drogok ezek?
A fentanil a heroinnál ötvenszer erősebb. Az Egyesült Államokban tanulmányozhattam, hogy számottevő pusztítást okoz. Súlyos probléma, hogy ezek a drogok az előző évtizedekben világszerte előtérbe kerültek. Fontos lenne, hogy az emberek megértsék: rendkívül veszélyes kábítószerekről van szó. Akadnak még nem ismert tulajdonságaik is. A fogyasztóknak tudniuk kellene, hogy milyen kockázatot vállalnak ezekkel a kiszámíthatatlan szerekkel.
Mekkora a társadalmi költsége a drogoknak?
Minél többen használnak veszélyes szert, annál többen halnak meg. És ez nem jóslat, hanem tény. A fő probléma, hogy a kábítószerek használói általában fiatalok vagy középkorúak. Ha az elvesztett életévekről beszélünk, sokkoló a tény: átlagosan negyven év egy érintett ember esetében.
A világban eközben mégis kábítószer-liberalizálást tapasztalhatunk.
Ez így azért nem helytálló, attól függ, milyen drogról van szó. És még egy országon belül sem feltétlenül egységesek a szabályok. Jó példa erre az Egyesült Államok, ahol az ötven tagállam másképpen áll hozzá a kérdéshez. Olyan drogokat viszont nem liberalizálnak, mint a heroin, hiszen utóbbi és a kokain esetében akár már egy adag is ölhet. A liberalizálásban nincsenek általános trendek. Annyi azonban elmondható, hogy ha egy drog könnyebben elérhetővé válik, annak következményei lesznek.
a drog annyira öregít, hogy egy 30 éves szíve lényegében 70 évesnek számít”
Németországban jelentősen liberalizálni akarják a hozzáférést a kannabiszhoz. Ukrajna legalizálta a marihuánát, és Szlovákiában is efelé hajlanak, nem is beszélve a nyugati országokról, sok helyen már rég meglépték ezt. Hová vezethet mindez?
A folyamat Észak-Amerika országaiból és Dél-Amerikából, Uruguayból ered. A kérdés az: tudjuk-e, mivel jár majd? Mert egy dolog megváltoztatni egy törvényt, és más megtapasztalni, mik a következmények. Például hogy mennyivel nő a halálos balesetek száma a marihuánafogyasztás miatt. Ugyanis hatással lehet a bűncselekmények, a fizikai egészség, a mentális egészség vagy a balesetek számának alakulására. Jó lenne előre látni a törvények meghozatala előtt. Ha több drogot használnak, akkor több probléma lesz. Ha a költségek meghaladják az előnyöket, újra kell gondolni a szabályozást és a konkrét hatásokat felmérni. Mit jelent a törvényi változtatás az utcán közlekedő embereknek? Minél több ember vezet ittasan, annál több baleset várható. Például Ausztráliában évtizedek óta sok véletlenszerű alkoholvizsgálatot végzünk. Az, hogy a rendőrség megállítja és teszteli az autósokat, csökkentette az autóhasználattal egyidejű alkoholfogyasztást, és végeredményben mérsékelte a közúti halálesetek számát is. Mert nagy a kockázata, hogy elkapnak. Néhány éve az olyan drogokra is tesztelnek a rendőrök, mint a kannabisz és a metamfetamin.
Mi a politika felelőssége a drogok szabályozásában?
Bármilyen törvényi keret megváltoztatását alaposan át kell gondolni, nehogy súlyos következményekkel járjon egy akár jó szándékú lépés is. A nem előrelátóan hozott döntések rossz eredményeket szülhetnek.
Mindenesetre tény, hogy emelkedik Európában a kábítószer-túladagolásos halálesetek száma.
Igen, és természetesen minden ilyen halál tragédia. Nem számokról beszélünk, hiszen mindenki, aki kábítószer-túladagolásban meghal, valakinek a fia, lánya, anyja, apja, testvére. Egy biztos: csökkenti a kockázatot, ha az érintetteket szakszerű terápiás kezelésbe vonjuk. De nem mindegy, miként. A súlyosabb drogfogyasztók esetében olyan hosszú távú kezelés kell, amely csökkenti a halál kockázatát, egyúttal javítja az egészségüket és a mentális állapotukat. Hiszek a bentlakásos rehabilitációs terápiában, ahol az emberek közösségben és drogmentesen élnek. Lehet, hogy hat hónapig tart, lehet, hogy évekig, de tudható, hogy eredményes. A heroinfüggőség kezelésének például Amerikában hatékony eszköze az, hogy az embereket úgynevezett opioidszubsztitúcióra késztetik, klinikán olyan gyógyszert adva nekik, mint a metadon vagy a buprenorfin. A lényeg, hogy stabilizáljuk őket. Az a baj, hogy a kokain- és a metamfetaminfüggőket nem lehet gyógyszerekkel kezelni, csak a bentlakásos rehabilitáció hatásos, ami nem olcsó. Mégis, minden egyes erre költött euró megspórol másik hármat, hiszen az illető nem követ el bűncselekményt, nem kerül kórházba, nem haldoklik és a többi. A függők szakszerű kezelése valójában a társadalom és az egyén pénzének megtakarítása.
A szintetikus drogok térnyerése mellett milyen trendek figyelhetők meg a világ kábítószer-fogyasztásában?
A 2000-es évek elején az Egyesült Államokban és az ázsiai csendes-óceáni térségben előretört a metamfetamin, amely erős stimuláns. Európában inkább a kokain piaca erősödött meg. Itt mindig több volt a kokain- és a heroinfogyasztó. A szintetikus kannabisz nagy változást hozott, hiszen az valójában nem kannabisz, semmi köze hozzá. A szívre vagy az agyra gyakorolt hatása olyan, mint a kokainé. Rendkívüli módon felgyorsult az új szerek illegális piacra kerülése is. Mire befejezzük ezt az interjút, könnyen lehet, hogy tíz új fajtát lehet találni a piacon, mert a vegyészek folyamatosan, huszonnégy órában gyártják őket. Szintén nagy változás, hogy az lsd-hez hasonló erős hallucinogéneket, pszichedelikumokat is szintetikusan állítják elő. Összességében az évtizedek során a legjelentősebb különbség a dizájnerdrogok berobbanása mellett a tranzakciók formájának megváltozása lett. Régen a kábítószerpiac úgy működött, hogy az emberek személyes találkozás alkalmával vásároltak szereket. A folyamat nagy része jó ideje áthelyeződött az internetre. Ma nincs kapcsolat vevő és eladó között. Az elektronikus piac által elhozott új környezetet nagyon nehéz ellenőrizni.
A következő évtized legnagyobb kihívása, hogy hatékony készítményeket találjunk a probléma kezelésére”
Van különbség a mai fiatalok és mondjuk a hatvannyolcas, inkább drogbarát generáció szerhasználati szokásai között?
Igen. Először is, mint ahogyan Haller professzor rámutatott, az első kipróbálás életkora egyre lejjebb csúszik. Minél hamarabb válik függővé valaki, annál nagyobb kárt okozhat magának. Az agyunk 25 éves korunkig nem fejlődik ki teljesen, így ha valaki mondjuk már 15 évesen heroinfüggővé válik, 25 évesen rosszabbul fog kinézni, mint 35 évesen az, aki 25 évesen lett függő. Minél fiatalabb valaki, annál meredekebb a hanyatlás. A másik fő veszély, hogy aki kábítószert használ, ritkán él csak egy droggal. Akik heroint fogyasztanak, metamfetamint vagy erős hatású altatókat is használnak, a hatások pedig keverednek. Mondok egy hasonlatot: ha műtét előtt fájdalomcsillapítót kapunk, az rendben van, ám az már kockázatos, ha berúgva érkezünk a beavatkozásra.
A drogok világában mi most a legnagyobb kihívás?
Világszerte a legnagyobb problémát a pszichostimulánsok okozzák, az olyan drogok, mint a kokain vagy a metamfetamin. Nincs gyógyszerünk a kezelésükre. Szívrohamot, sztrókot, skizofréniát váltanak ki, közlekedési balesetet okoznak, és növelik az erőszakot. A legfontosabb ezért a prevenció, illetve a gyógyszerek kifejlesztése. A következő évtized legnagyobb kihívása, hogy hatékony készítményeket találjunk a probléma kezelésére.
A mesterséges intelligencia mit hozhat a drogok terén?
Egyikünk sem tudja, mit fog okozni a mesterséges intelligencia. Nem is hiszem, hogy tudni akarjuk.
Mi volt magyarországi látogatásának fő célja?
Az, hogy fiatal diákokkal és a Drogkutató Intézet remek szakembereivel beszélhessek. A magyar helyzet érdekes, sokat tanultam. Nagy előrelépés, hogy létrehozták a Drogkutató Intézetet, mi Ausztráliában a Nemzeti Kábítószer- és Alkoholkutató Központot az 1980-as években alapítottuk, hogy tanulmányozzuk a drogproblémákat és a kezelést. Jelentős szellemi energiákat tudunk felszabadítani. Viszont a politikusokon és az egészségügyön múlik, mit tesznek, mindenesetre a tudás megvan a döntéshozatalhoz. Egy aktív drogkutató intézmény óriási mértékben hozzájárulhat a társadalom felvértezéséhez.
Ha egy fiatalt meg kellene győznie egyetlen érvvel, miért ne drogozzon, mi lenne az?
A fiatalok azt gondolják, a drog biztonságos, mert sok világhírű celeb fogyasztja. Azt kevesen tudják, hogy szívrohamot vagy sztrókot okoz, s annyira öregít, hogy egy 30 éves szíve lényegében 70 évesnek számít. A károk pedig visszafordíthatatlanok.