Brüsszel valójában nem a kormányt bünteti, hanem a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat – erről is beszélt az Erasmus-ügy kapcsán az elemző a Mandiner Reakció legutóbbi adásában!
„Ellenzékről” beszélni nem csak, hogy nem lehet, még ők maguk sem döntötték el, hogy valójában milyen formában léteznek – kezdte a beszélgetést a Mandiner Reakció legfrissebb adásában Ceglédi Zoltán, utalva arra, hogy
Ezt is ajánljuk a témában
Jutott-e előbbre a nyáron az ellenzék és a háború ügye? Mire volt jó az augusztus 20-i diplomáciai nagyüzem? Mi a baj az Európa-projekttel? Hírmagyarázat az elemzővel, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.
a nyári politikai uborkaszezonban sem volt képes a hazai baloldal megtalálni a saját politikai agendáit,
illetve arra, hogy valójában máig viták vannak az összefogásról vagy a különválásról. Az elemző szerint az, hogy valódi alternatívát és saját identitást sem képeznek a kormányzópártokkal szemben, alighanem a 2024-es európai parlamenti választáson is meg fog mutatkozni.
Kifejtette,
ha nem omlik össze a Fidesz támogatottsága a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben, a kormányzópártok az EP-mandátumok legalább felét meg fogják szerezni.
Ebben az esetben a Mi Hazánk egy vagy akár két mandátumot is magáénak tudhat, de a Kétfarkú Kutyapárt is bejuthat az EP-be. Azt biztos, hogy a DK jelenlegi mandátumszámát (4 van neki) megőrzi, és ezáltal a többi ellenzéki párt mindegyike (Momentum, LMP, MSZP, valamint a Jobbik) nem számíthat bejutásra. Ennek fényében azt javasolná, jobban „forrjanak” össze, hogy legyen keresnivalójuk a választáson, ahol Gyurcsány Ferenc pártjával szemben is meghatározhatják magukat. Már ha akarják.
Számos kritika érte a kormányt az augusztus 20-i ünnepségekre, illetve az atlétikai világbajnokságra érkező meghívottak köre kapcsán. Ismeretes: valódi diplomáciai nagyüzem volt Budapesten, ám ezúttal nem nyugat-európai politikusok, hanem például a török elnök vagy azerbajdzsáni államfő.
Ezt is ajánljuk a témában
Mozgalmas hétvégéje volt a miniszterelnöknek.
Ceglédi Zoltán szerint e tekintetben az ellenzéknek oka és terepe is lett volna a kritikára a kormánnyal szemben.
Úgy látta viszont, itt mutatkozott meg egyértelműen, hogy az ellenzéknek mennyire nincs saját képe augusztus 20-ról, arról, hogy mit jelent számukra a nemzeti ünnep, pedig lehetett volna a keresztény ünnepi hagyományra hivatkozni vagy a nyugati orientációval példálózni, de ez sem történt meg. A találkozók kapcsán felmerülő energetikai fókusz kapcsán megjegyezte, szerinte is helye van a politikában a pragmatizmusnak, az energiaellátás területén ezt a politikát kell követni, ettől függetlenül
szívesen látott volna a meghívottak listáján Sebastian Kurz volt osztrák kancelláron kívül több nyugati „öltönyöst”.
A DK-nak önérdeke, hogy Pressmannel jóban legyen, hiszen a nagykövet sztárja az ellenzéki sajtónak – értékelt Ceglédi Zoltán, hozzátéve, a Gyurcsány-féle párt így is próbálja fenntartani szavazóbázisának szimpátiáját, jelenlegi népszerűségi szintjét. Helytelenítette ugyanakkor az amerikai nagykövet politizálását, aki nagyrészt ellenzéki szereplőkkel, megmondóemberekkel találkozik, az ő sajtójukból tájékozódik, ezáltal
a magyarok nagy részében Pressman cselekedetei és megszólalásai ellenszenvet váltanak ki.
Szerinte rossz kommunikációs panel, hogy az ellenzék legfőbb narratívájában is központi elemként szerepel Brüsszel, akárcsak a kormányéban, s így mind a két esetben olyan aktorként jelenik meg, aki elvonja a pénzeket, csak más tartalmi kontextusban.
„A legutolsó szankciós csomag tulajdonképpen nyom nélkül múlt el a nyilvánosságban” – jelentette ki Ceglédi Zoltán, amelyhez hozzátette, neki az a legfőbb baja, hogy nincs a globális színtéren olyan politikai szereplő, aki tudná valójában, mi a háború célja. Szerinte Orbán Viktor kommunikációjában is rejlenek ellentmondások, például ha nem „küldünk fegyvereket és pénzt Ukrajnának, akkor az oroszok meggondolják magukat, s nem fogják elfoglalni egész Ukrajnát?” Ugyanakkor hozzáfűzte, jövő nyáron meg „azon kaphatjuk magunkat, hogy nem sikerült az ukrán ellentámadás,
az oroszok tovább tudtak nyomulni, sőt új területeket szereztek meg, és az a félelmem, hogy ez az egész téma közben eltűnik a címlapokról”.
Szerinte beállhat a háború, s nagyon hosszú ideig elhúzódhat, tényleges béke-alternatíva és cél nélkül.
Ceglédi Zoltán az úgynevezett „Európa-projektről” is elmondta véleményét. „Nem szeretem, ha megüzenik azt, mi a helyes élet, amiről nem kérdeznek meg. Nem szeretem azt, hogy egyre inkább másodrendű polgárnak kell tűnjek Európában” – sorolta az elemző. Kitért továbbá arra is, azzal, hogy az Erasmus-ösztöndíj lehetőségét az alapítványi kézben lévő egyetemektől megvonják,
Brüsszel valójában nem a kormányt bünteti, hanem a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat.
Hangsúlyozta: amiről nemzeti szinten döntünk, például arról, hogyan szeretnénk élni az életünket, abba ne egy másik szerveződési szintről szóljanak bele!
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Ereklyelopással gyanúsított férfit vettek őrizetbe Csehországban.
A nyomozók szerint a vádlott robbantásokat, gyújtogatásokat és késes akciókat készített elő európai és amerikai helyszíneken.
Virgil van Dijk fejére tekerte a labdát.
A kilencvenes évek zavaros időszakban egy generáció számára mutatott utat a MIÉP néhai elnöke.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
