Ceglédi Zoltán szerint e tekintetben az ellenzéknek oka és terepe is lett volna a kritikára a kormánnyal szemben.
Úgy látta viszont, itt mutatkozott meg egyértelműen, hogy az ellenzéknek mennyire nincs saját képe augusztus 20-ról, arról, hogy mit jelent számukra a nemzeti ünnep, pedig lehetett volna a keresztény ünnepi hagyományra hivatkozni vagy a nyugati orientációval példálózni, de ez sem történt meg. A találkozók kapcsán felmerülő energetikai fókusz kapcsán megjegyezte, szerinte is helye van a politikában a pragmatizmusnak, az energiaellátás területén ezt a politikát kell követni, ettől függetlenül
szívesen látott volna a meghívottak listáján Sebastian Kurz volt osztrák kancelláron kívül több nyugati „öltönyöst”.
A DK-nak önérdeke, hogy Pressmannel jóban legyen, hiszen a nagykövet sztárja az ellenzéki sajtónak – értékelt Ceglédi Zoltán, hozzátéve, a Gyurcsány-féle párt így is próbálja fenntartani szavazóbázisának szimpátiáját, jelenlegi népszerűségi szintjét. Helytelenítette ugyanakkor az amerikai nagykövet politizálását, aki nagyrészt ellenzéki szereplőkkel, megmondóemberekkel találkozik, az ő sajtójukból tájékozódik, ezáltal
a magyarok nagy részében Pressman cselekedetei és megszólalásai ellenszenvet váltanak ki.
Szerinte rossz kommunikációs panel, hogy az ellenzék legfőbb narratívájában is központi elemként szerepel Brüsszel, akárcsak a kormányéban, s így mind a két esetben olyan aktorként jelenik meg, aki elvonja a pénzeket, csak más tartalmi kontextusban.
Szankciók és Európa
„A legutolsó szankciós csomag tulajdonképpen nyom nélkül múlt el a nyilvánosságban” – jelentette ki Ceglédi Zoltán, amelyhez hozzátette, neki az a legfőbb baja, hogy nincs a globális színtéren olyan politikai szereplő, aki tudná valójában, mi a háború célja. Szerinte Orbán Viktor kommunikációjában is rejlenek ellentmondások, például ha nem „küldünk fegyvereket és pénzt Ukrajnának, akkor az oroszok meggondolják magukat, s nem fogják elfoglalni egész Ukrajnát?” Ugyanakkor hozzáfűzte, jövő nyáron meg „azon kaphatjuk magunkat, hogy nem sikerült az ukrán ellentámadás,
az oroszok tovább tudtak nyomulni, sőt új területeket szereztek meg, és az a félelmem, hogy ez az egész téma közben eltűnik a címlapokról”.
Szerinte beállhat a háború, s nagyon hosszú ideig elhúzódhat, tényleges béke-alternatíva és cél nélkül.
Ceglédi Zoltán az úgynevezett „Európa-projektről” is elmondta véleményét. „Nem szeretem, ha megüzenik azt, mi a helyes élet, amiről nem kérdeznek meg. Nem szeretem azt, hogy egyre inkább másodrendű polgárnak kell tűnjek Európában” – sorolta az elemző. Kitért továbbá arra is, azzal, hogy az Erasmus-ösztöndíj lehetőségét az alapítványi kézben lévő egyetemektől megvonják,
Brüsszel valójában nem a kormányt bünteti, hanem a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat.
Hangsúlyozta: amiről nemzeti szinten döntünk, például arról, hogyan szeretnénk élni az életünket, abba ne egy másik szerveződési szintről szóljanak bele!
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand