Gondom van azzal, ahogy az Európai Parlament jelenleg működik – Ceglédi Zoltán a Mandinernek

„Ellenzékről” beszélni nem csak, hogy nem lehet, még ők maguk sem döntötték el, hogy valójában milyen formában léteznek – kezdte a beszélgetést a Mandiner Reakció legfrissebb adásában Ceglédi Zoltán, utalva arra, hogy

illetve arra, hogy valójában máig viták vannak az összefogásról vagy a különválásról. Az elemző szerint az, hogy valódi alternatívát és saját identitást sem képeznek a kormányzópártokkal szemben, alighanem a 2024-es európai parlamenti választáson is meg fog mutatkozni.

Kifejtette,

Ebben az esetben a Mi Hazánk egy vagy akár két mandátumot is magáénak tudhat, de a Kétfarkú Kutyapárt is bejuthat az EP-be. Azt biztos, hogy a DK jelenlegi mandátumszámát (4 van neki) megőrzi, és ezáltal a többi ellenzéki párt mindegyike (Momentum, LMP, MSZP, valamint a Jobbik) nem számíthat bejutásra. Ennek fényében azt javasolná, jobban „forrjanak” össze, hogy legyen keresnivalójuk a választáson, ahol Gyurcsány Ferenc pártjával szemben is meghatározhatják magukat. Már ha akarják.

Diplomáciai nagyüzem és Dobrev Klára látogatása Pressmannél

Számos kritika érte a kormányt az augusztus 20-i ünnepségekre, illetve az atlétikai világbajnokságra érkező meghívottak köre kapcsán. Ismeretes: valódi diplomáciai nagyüzem volt Budapesten, ám ezúttal nem nyugat-európai politikusok, hanem például a török elnök vagy azerbajdzsáni államfő.

Ceglédi Zoltán szerint e tekintetben az ellenzéknek oka és terepe is lett volna a kritikára a kormánnyal szemben.

Úgy látta viszont, itt mutatkozott meg egyértelműen, hogy az ellenzéknek mennyire nincs saját képe augusztus 20-ról, arról, hogy mit jelent számukra a nemzeti ünnep, pedig lehetett volna a keresztény ünnepi hagyományra hivatkozni vagy a nyugati orientációval példálózni, de ez sem történt meg. A találkozók kapcsán felmerülő energetikai fókusz kapcsán megjegyezte, szerinte is helye van a politikában a pragmatizmusnak, az energiaellátás területén ezt a politikát kell követni, ettől függetlenül 

A DK-nak önérdeke, hogy Pressmannel jóban legyen, hiszen a nagykövet sztárja az ellenzéki sajtónak – értékelt Ceglédi Zoltán, hozzátéve, a Gyurcsány-féle párt így is próbálja fenntartani szavazóbázisának szimpátiáját, jelenlegi népszerűségi szintjét. Helytelenítette ugyanakkor az amerikai nagykövet politizálását, aki nagyrészt ellenzéki szereplőkkel, megmondóemberekkel találkozik, az ő sajtójukból tájékozódik, ezáltal 

Szerinte rossz kommunikációs panel, hogy az ellenzék legfőbb narratívájában is  központi elemként szerepel Brüsszel, akárcsak a kormányéban, s így mind a két esetben olyan aktorként jelenik meg, aki elvonja a pénzeket, csak más tartalmi kontextusban.

Szankciók és Európa

„A legutolsó szankciós csomag tulajdonképpen nyom nélkül múlt el a nyilvánosságban” – jelentette ki Ceglédi Zoltán, amelyhez hozzátette, neki az a legfőbb baja, hogy nincs a globális színtéren olyan politikai szereplő, aki tudná valójában, mi a háború célja. Szerinte Orbán Viktor kommunikációjában is rejlenek ellentmondások, például ha nem „küldünk fegyvereket és pénzt Ukrajnának, akkor az oroszok meggondolják magukat, s nem fogják elfoglalni egész Ukrajnát?” Ugyanakkor hozzáfűzte, jövő nyáron meg „azon kaphatjuk magunkat, hogy nem sikerült az ukrán ellentámadás,

Szerinte beállhat a háború, s nagyon hosszú ideig elhúzódhat, tényleges béke-alternatíva és cél nélkül.

Ceglédi Zoltán az úgynevezett „Európa-projektről” is elmondta véleményét. „Nem szeretem, ha megüzenik azt, mi a helyes élet, amiről nem kérdeznek meg. Nem szeretem azt, hogy egyre inkább másodrendű polgárnak kell tűnjek Európában” – sorolta  az elemző. Kitért továbbá arra is, azzal, hogy az Erasmus-ösztöndíj lehetőségét az alapítványi kézben lévő egyetemektől megvonják,

Hangsúlyozta: amiről nemzeti szinten döntünk, például arról, hogyan szeretnénk élni az életünket, abba ne egy másik szerveződési szintről szóljanak bele!

A teljes beszélgetés itt megtekinthető:

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand