Az egyik fő kérdés, hogy megtorlásból szúrta-e le a gyanúsított a hotel biztonsági őrét.
„Csak az összes körülmény alapos vizsgálata és értékelése után lehet majd választ adni arra, amire a békéscsabai késelés gyanúsítottjának ügyvédje hivatkozik: hogy védence csak önvédelemből szúrta meg a konfliktusban életét vesztő Szabó Sándort, a magyar ökölvívó-válogatott korábbi edzőjét” – nyilatkozta lapunknak Borbély Zoltán büntetőjogász az augusztus 15-i békéscsabai eset kapcsán.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, nemrég előkerült egy videofelvétel, amelyen látható, hogy mi is történt azon az estén az egyik békéscsabai hotel teraszán, amikor késeléssé fajult egy szóváltás a hotel biztonsági őre és egy vendég között. A férfi a dulakodás során bicskájával többször is megszúrta a biztonsági őrként dolgozó Szabó Sándort, aki a kórházban belehalt sérüléseibe.
A nyilvánosságra hozott, biztonsági kamera által rögzített felvételen látható, hogy mit csinált a gyanúsított,
de az is, hogy ezt megelőzően a biztonsági őr minden előzmény nélkül leütötte.
A férfi ügyvédje szerit védence önvédelemből szúrt. Mint nyilatkozta, a cselekményt egy olyan jogellenes bántalmazás előzte meg, amely személy elleni erőszaknak tekinthető, ráadásul éjjel történt.
Az eset ismét felszínre hozta a jogos védelem kérdését, amelyet először 2009-ben vezetett be a Btk., lényegét tekintve kimondva, hogy
nem büntethető az a megtámadott, akinek cselekménye a megtámadásának elhárítására irányul.
A törvény szerint nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
A jogos védelmet a 2011-ben hatályba lépett új Alaptörvény alkotmányos szintre emelte, kimondva, hogy „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.”
Majd 2013-ban bevezették az úgynevezett szituációs jogos védelem fogalmát. Ennek lényege, hogy
bizonyos esetekben nem kell vizsgálni, hogy szükséges volt-e a védekezés, mert a személy elleni jogtalan támadás esetén a törvény vélelmezi az elhárítás szükségességét.
A jogtalan támadást pedig eleve az élet kioltására alkalmas cselekedetnek kell tekinteni, ha azt éjjel, fegyveresen vagy felfegyverkezve, a lakásba behatolva követik el.
Visszatérve a békéscsabai esetre, látható, hogy – legalább is a felvételek alapján – ezen kritériumok egyike sem áll fenn, ráadásul
a jogos védelemnek is vannak fontos korlátai, így például az, hogy az nem alkalmazható megtorlásként.
Borbély Zoltán is felhívta a figyelmet a Kúria egy 2013-as jogegységi határozatára, amely szerint „a jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb – ám célravezető – elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, mert ezáltal a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást.”
A büntetőjogász szerint vizsgálni kell, hogy felmerülhet-e minősített vagy az erős felindultságból elkövetett emberölés. Komoly mérlegelés kérdése az is, hogy a leütött férfi válaszként adott sorozatos késszúrásai minek minősülnek.
„A felvételen az látszik, hogy az első támadás a sértettől jön, csak az a kérdés, hogy amikor a tettes előveszi a kést, akkor új helyzet áll elő vagy sem?” – tette fel a kérdést Borbély Zoltán, aki szerint az is fontos, hogy hányszor szúrt a férfi, és ez milyen arányban van a támadás elhárításával.
Vizsgálni kell, hogy ijedtségből vagy felindulásból reagált-e így – fűzte hozzá.
A jogos védelem és a megtorlás szembeállítására volt példa az a nagy port kiváltó 2012-es eset is, amely során motoros tolvajok raboltak ki egy nőt, s aki épp az autóját vezette. A motorosok az autó mellé érve betörték az utasülés felőli ablakot, és kivették a sofőr értékekkel teli táskáját.
A nő azonban üldözni kezdte a rablókat, majd elsodorta a motort, amelynek vezetője becsúszott egy autó alá és meghalt.
A másik rabló elmenekült. Első fokon a bíróság jogos védelemnek tekintette az esetet, ugyanakkor a nőt mégis felfüggesztett börtönre ítélték, amiért tettével mások testi épségét is veszélyeztette. A másodfokú bíróság szerit azonban nem állt fenn a jogos védelmi helyzet, hiszen a sofőr a kirablása után revansot vett a motorosokon. Az ügy végére a Kúria tett pontot,
amely minden vádpont alól felmentette a motorosokat üldözőbe vevő sofőrt.
A Kónya István vezette tanács szerint a lopási cselekmény nem fejeződött be azzal, hogy a motorosok kivették az ülésről a táskát, a sofőrnek pedig jogában állt üldözni őket, amíg reális esélye volt a tulajdona visszaszerzésére.
Nyitókép: GettyImages/illusztráció
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Őszintén beszámolt a koncepciójáról a magyar miniszterelnök.
Határokon átnyúló beruházásokkal erősödik Kelet-Magyarország regionális és országos gazdasági szerepe.
Lázár János ismertette az Alföld-program részleteit is.
„Öt órával rövidül majd le a Kárpátok lábáig tartó út – jól jön ez majd” – jegyezte meg a kormányfő.
A beruházás 2500 új munkahelyet teremt, és olyan high-tech termékek készülnek majd itt, amelyek az űr-, autó- és repülőgépiparban is kulcsszerepet játszanak.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
