„A magyar álláspont nyilvános kritizálása senkinek sem segít” – lengyel politológus Tusványoson

„Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport” címmel szervezett előadást az orosz-ukrán háború témakörében a Waclaw Felczak Alapítvány a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Tusnádfürdőn. A beszélgetésen Michal Kwilecki, a Wroclawi Magyar-Lengyel Baráti társaság vezetőségi tagja, Jarek Karnowski, a Sieci című lengyel hetilap főszerkesztője, Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője és Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, korábbi beregszászi főkonzul vett részt. A moderátor Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, az Alapítvány kurátora volt.

A moderátor a beszélgetés elején felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt pár hónapban újra erősebb a magyar-lengyel párbeszéd, és az ehhez hasonló beszélgetésekkel „tudunk tenni ezekben a kihívásokkal teli időszakban azon dezinformációk ellen, amelyek nehezítik a lengyel-magyar barátságot és a közép-európai stratégia alkotást”. Rosonczy-Kovács ezután megjegyezte, hogy a biztonságpolitikai témaválasztást az indokolta, hogy mind Lengyelországnak, mind Magyarországnak, de romániának és a több mint másfél éve háborúban álló Ukrajnának is hasonlóak a stratégiai céljai.

Demkó Attilától azt kérdezte először, hogy a magyar stratégiai gondolkodás középpontjában mi áll. A biztonságpolitikai szakértő felidézte, hogy Varsóban is volt korábban egy hasonló beszélgetés, majd leszögezte, hogy „beszélni kell a valóságról”. „Rengeteg rossz értelmezés van Magyarország valódi állásponjáról Lengyelországban is. De önkritikusan be kell látnunk, hogy ez részben a mi hibánk is, mert nem mondjuk el tisztán, hogy mit is akarunk. Magyarország számára egyértelmű, hogy itt egy nem provokált agresszió zajlik”. Demkó szerint „van egy tendencia, ami úgy igyekszik bemutatni, hogy Magyarországot, hogy közel áll Oroszországhoz. Ez nincs így” – szögezte le. Magyarország bár elfogadja az orosz gázt, abból ad Ukrajnának is dízel formájában – hozta példaként. A szakértő szerint a nagy képet kell nézni, (...) és „Magyarország számára stratégiai fontosságú Ukrajna szuverenitása és területi integritása is. 

Lengyelország számára a határok stabilitása nagyon nagy érték

Jarek Karnowski, a Sieci című lengyel hetilap főszerkesztője arról beszélt, hogy a lengyel álláspont nem „egy őrült alárendelt álláspont, hanem azokból a geopolitikából vizsonyokból fakad, amelyekben élünk. Meg kell érteni, hogy a lengyel veszélyeztetettség érzése Oroszország felől sokkal nagyobb, mint más környező országoké. 

 Az orosz elnök uralkodni akar az egész volt posztszovjet térség felett. Nagy itt a tét. Ez a háború egy évszázadra eldöntheti a sorsunkat” – húzta alá Karnowski. „A 2014-es minszki megállapodás lehetőséget adott az oroszoknak arra, hogy felfegyverkezzenek. (...) Ha Oroszországot nem győzik le, akkor tovább fogja keresni a revans lehetőségét. biztos, hogy ez nem fog véget érni valami status quoval. (...) Lengyelország számára a határok stabilitása nagyon nagy érték. (...) Sokkal jobban félünk a határok megváltoztatásától, és attól, hogy ezeket a határokat erővel lehet megmozgatni” – hangsúlyozta a főszerkesztő.

„Orbán arról beszél, ahogy a helyzet áll, és ez sokaknak nem tetszik”

Michal Kwilecki politológus, a Wroclawi Magyar-Lengyel Baráti társaság vezetőségi tagja többek között a saját elemzését mutatta meg. Kwilecki felidézte, hogy sokat kellett a lengyel politikusoknak – köztük a miniszterelnöknek is –  magyaráznia, hogy a magyar állás pont nyilvános kritizálása senkinek nem segít. „Hiszen a magyar fél az egyetlen szövetségesünk a különféle uniós nézeteltérések szempontjából is” – jegyezte meg. Majd azzal folytatta, hogy „csodálattal tekint Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontjára”, mivel a magyar kormányfő arról beszél, hogy a jelenlegi helyzet hogy áll, és „ez sokaknak nem tetszik, és ennél fogva nem annyira kedvelt a nemzetközi közegben”.

A Wroclawi Magyar-Lengyel Baráti társaság vezetőségi tagja arról is szólt, hogy ezzel szemben sokszor nem érti Joe Biden politikáját: mert bár az Egyesült Államok segít Ukrajnának Oroszországgal szemben, ez a segítség mégsem akkora mértékű, hogy „győzelmet tudjanak az ukrán erők aratni, és vissza tudjanak térni az 1991-es határokhoz. (...) De mi, elemzők sokszor csak a jéghegy csúcsát látjuk, mivel az események háromnegyede a víz alatt történik. (...) 

 – fűzte hozzá.

Megvannak a közös értékvektoraink a lengyelekkel és a románokkal

Szilágyi Mátyás nagykövet szerint azt kell megbecsülni, amivel rendelkezünk, s ami „egy rendkívül közvetlen, régi és a népi alapokig lemenő hagyomány, amely átjárja a társadalmat: ez pedig 

„Ez egy olyan érték, ami biztos, hogy a mostani történelmi kihívásokat is túléli. Hiszen egymásra vagyunk utalva, egymásra támaszkodunk. (...) Együtt vagyunk az Európai Unióban, együtt vagyunk a NATO-ban, a visegrádi együttműködésben. A V4 egy nagyon fontos történelmi együttműködésünk, ezt szeretnénk továbbfejleszteni. (...) Ezt az alapot kell kiaknáznunk a jövőben is. Olyan megoldást kell találnunk az orosz-ukrán háború rendezésére, amely mindegyik félnek egyformán megfelelő, egyformán jó Európának és a közép-európai térségnek is. Szerintem képesek vagyunk erre, hiszen a lengyel és a román barátainkkal együtt megvannak a közös értékvektoraink, amelyeket a népi diplomácia ki tudja jól használni” – emelte ki a korábbi beregszászi főkonzul.

***

Nyitókép : Ürmösi Levente Mihály