Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A szervezet keddi határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat – döntött az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybírósághoz 61 országgyűlési képviselő, valamint az MTA elnöke fordult alkotmányjogi panasszal a 2019. évi LXVIII. törvény megsemmisítését kérve, mert úgy vélték, annak egyes részei sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, alaptörvényben foglalt biztosítékait, és a tudomány autonómiáját.
Az Ab egyesítette a két beadványt, mert lényegében ugyanazt a szabályozást támadta, hasonló indokokkal. A kedden kihirdetett határozat szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és a jövőbeli vagyonjogi viszonyokat.
Az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon az alaptörvény szerinti tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie, amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja – olvasható az Ab határozatában.
Az Alkotmánybíróság említett határozatát ide kattintva olvashatja.
(MTI)
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner