Jászai Gellért a Vodafone-tranzakcióról: Ez nem államosítás, hanem a kormány egyik legrégebbi nemzetstratégiai céljának megvalósítása

„Ez egy stratégiai akvizíció, amely legalább olyan horderejű és jelentőségű lehet a magyar távközlés történelme, modernizálása vagy a piaci pozíciók szempontjából, mint amilyen a Matáv 29 évvel ezelőtti értékesítése volt” – jelentette ki az Indexnek adott exkluzív interjújában Jászai Gellért, a Vodafone-ban 51 százalékos tulajdonrészt szerző 4iG elnök-vezérigazgatója.

Régi cél valósult meg

Az interjúból olyan részletek is kiderültek, hogy mi történt a vételi ajánlat előtt. Kiderült: nem a kormány kereste meg Jászait, hanem az üzletember fordult a kormányhoz – miután beszélt a Vodafone Group akvizíciós területének vezetőjével. Orbán Viktor Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert jelölte ki a tranzakcióval kapcsolatban felelősként, vele egyeztetett Jászai.

– szögezte le Jászai Gellért.

„Az állami szerepvállalás nemzetközi szinten is teljesen normális és egészséges a közszolgáltatások és olyan stratégiai iparágak tekintetében, mint amilyen a távközlés. A távközlési infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások egyfajta digitális közműként, hasonló stratégiai jelentőséggel bírnak, mint a vezetékes ivóvíz vagy az elektromos áram. A szektor privatizációja és a nagy nemzetközi távközlési vállalatok beengedése a hazai piacra úgy zajlott, hogy közben az állam és a hazai magántőke is hosszú időre kiszorult ebből a stratégiai iparágból. A Vodafone-tranzakcióval ez az állapot változik meg” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató, aki úgy érvelt: az államok mindvégig törekedtek arra, hogy meghatározó tulajdonrészük maradjon a stratégiai szolgáltatókban.

„A példa kedvéért a Telenorban a mai napig 54 százalékos a norvég állam tulajdona, a svájci Swisscomban 51 százalékos az állami jelenlét, a Magyar Telekom anyavállalatában, a Deutsche Telekomban, amely egy hatalmas világcég, több mint 31 százalékos tulajdonrésze van a német államnak, az Orange-ban a francia állam pedig 23 százalékos részvényes” – sorolta a példákat Jászai.

Legkésőbb 12 év múlva megtérül

Az interjúban rákérdeztek a 715 milliárd forintos vételárra is, és rögtön fény derült egy csúsztatásra: a 715 milliárd nem vételár, hanem vállalati érték, a kettő egyáltalán nem ugyanaz. „A vállalati érték az adóssággal együtt értendő, tehát a ténylegesen fizetendő vételárat az adósság csökkenti, ahogy csökkenthetik más tételek is, amelyek az átvilágítás során merülhetnek fel” – mondta Jászai.

És hogy hogyan függ össze a Vodafone-tranzakció az esetleges közalkalmazotti béremelésekkel? A Vodafone egy profitábilis, nagy jövedelemtermelő képességű vállalat lehet, amely ha stabil hozamokkal rendelkezik, nem viszi ki az országból a megtermelt javakat, hanem inkább hazahozza. Ezáltal az adóbevételek mellett

Arra a riporteri felvetésre, hogy talán ilyen nehéz gazdasági időszakban nem biztos, hogy ez a legfontosabb kiadás, amire az állam a közpénzeket fordíthatja, Jászai úgy reagált, hogy egy vállalatot akkor lehet megvásárolni, amikor eladóvá válik, „és sajnos nem akkor, amikor mi akarjuk, amikor számunkra a legalkalmasabb lenne”.

Az interjú végén az elnök-vezérigazgató a megtérülési kérdésekre válaszolva elmondta: „konzervatívan számolva sem lesz több 10-12 évnél a megtérülés”. „De ahhoz, hogy ezt pontosan meg tudjuk mondani, először át kell világítanunk a Vodafone Magyarországot, látnunk kell a könyveket, a számok alapján pedig pontosabb szinergiahatásokkal is kalkulálhatunk majd” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba