Új javaslatokkal védené a kormány a gyerekeket az LMBTQ-propagandától – Répássy Róbert a Mandinernek

Mennyire lepte meg, hogy tavaly decemberben, Völner Pál távozása után Önt nevezték ki az igazságügyi tárca parlamenti államtitkárává?

Váratlanul ért a felkérés, s nyilván jó volt azt tapasztalni, hogy szükség van rám. Egyben persze nagy megtiszteltetés, hogy Varga Judit miniszter-asszony felkért, vállaljam el ismét ezt a tisztségét. Ráadásul jogászként egy ilyen feladat mindig kihívás. Nem volt kétséges számomra, hogy elvállalom.

Volt államtitkár 2010 és 2015 között, 2018-ig pedig parlamenti képviselő. Mivel foglalkozott újbóli kinevezéséig?

Visszatértem 2018 júniusától az eredeti foglalkozásomhoz, az ügyvédi munkához.

Akkor testközelből figyelhette meg, hogyan érvényesülnek a bíróságokon az igazságügyi törvényi változások.

Hasznos volt ebből a szempontból ez az időszak, hiszen kevés jogásznak adatik meg, hogy a saját bőrén érezze, milyenek azok az elfogadott jogszabályok, amelyek megalkotásában maga is részt vett. Amikor például 2018-ban újra ügyvédkedni kezdtem, épp életbe lépett az új büntetőeljárási törvény, és nem sokkal korábban az új polgári perrendtartás. Az elsők között lehettem, akik kipróbálhatták, hogyan működnek ezek a törvények a gyakorlatban. A döntő tapasztalatom az, hogy jó munkát végeztünk,

új lehetőségeket nyíltak meg a bíróságok tehermentesítése és hatékonyságuk javítása irányába. Ráadásul a pandémia időszakában dolgoztam ügyvédként, úgyhogy kipróbálhattam az elektronikus ügyintézést is. Közben az ügyvédi kamarai munkában is részt vettem Miskolcon. Ezeket a tapasztalatokat igyekszem majd felhasználni az államtitkári munkámban.

Mennyire érezte ügyvédként a kormány azon törekvését, hogy a büntető-igazságszolgáltatásban végre ne az elkövetők, hanem az áldozatok, a sértettek jogai kerüljenek előtérbe?

Ügyvédként szembesültem vele, mekkora szükség van az áldozatsegítésre. 2012-ben éppen azért alkottunk új Büntető-törvénykönyvet, hogy megváltozzon az elkövető-központú szemlélet, és az áldozatokon legyen a hangsúly. A büntetőeljárások rendszerében mára sikerült elérnünk, hogy az igazságszolgáltatás minden szereplője kiemelten kezelje az áldozatok érdekeit, védelmét. Különösen a sérülékeny csoportokét. Ehhez kapcsolódott a miniszter-asszony által elindított áldozatsegítő-program, amely újabb eszközt adott a jogalkalmazók kezébe. Ezzel a rendszerrel már aktívan lehet segíteni az érintetteken.

együttműködve a rendőrséggel és a civil szervezetekkel. Sokkal aktívabb lett így az áldozatsegítés. Ahogy egy központ munkatársai tudomást szereznek egy érintettről, már azonnal fel is keresik és felajánlják a segítséget. Ráadásul nem csak a bűncselekmények közvetlen sértettjeinek, hanem az ő hozzátartozóiknak is. Ez egy forradalmi újítás.

Hogyan áll az Áldozatsegítő Központok hálózatának kiépítése?

Most körülbelül félúton járunk, hiszen tizenegy központ működik már és az a tervünk, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen ilyen intézmény. Mindenütt kézzelfogható közelségbe kerül a segítség. Országszerte immár 11 Áldozatsegítő Központon és 3 Áldozatsegítő Ponton kapnak életkortól függetlenül segítséget azok, akik bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá váltak, vagy akik bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet szenvedtek el. Ezzel együtt több mint másfélszeresére emeltük az azonnali pénzügyi segély érvényesítésére nyitva álló határidőt, az állami kárenyhítés igénylésére vonatkozó időkorlátot pedig a négyszeresére, 3-ról 12 hónapra..

Mennyi embert tudnak így elérni, megszólítani?

Évente körülbelül 20 ezer kapcsolatot teremtünk áldozatokkal, de persze kettős irányú a törekvésünk, hiszen miközben minél több áldozatot próbálunk elérni, az a célunk, hogy a bűncselekmények és így az áldozatok száma is csökkenjen. A szigorú büntetőpolitika egyébként meghozta a gyümölcsét, hiszen tíz év alatt felére csökkent az elkövetett bűncselekmények száma. Az előbbiekre utalva kiemelném, hogy számunkra a gyermekvédelem az áldozatsegítés kapcsán is kiemelt prioritás.

Az ő esetükben a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés elősegítését irányzó intézkedéseinknek köszönhetően többen tudták igénybe venni az azonnali pénzügyi segélyt, illetve a kárenyhítés intézményét, ami fiatalkorú áldozatok esetében különösen fontos körülmény.

A változtatás szükségességét többek között a 2019 decemberi győri tragédia váltotta ki, de sajnos nemrég hasonló történt Aszódon. Ez azért azt mutatja, hogy nem tökéletes a rendszer.

Valószínűleg soha sem fogjuk tudni megelőzni, hogy hozzátartozók, szülők egyik napról a másikra kivetőzzenek emberi mivoltukból. Csak arra lehet törekedni, hogy az ilyen veszélyhelyzeteket csökkentsük. Akkor a kormány gyorsan reagált a hasonló esetek elkerülésére: szigorítottuk a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit. Emellett létezik gyermekvédelmi jelzőrendszer is, ahol a szakembereknek épp az a feladatuk, hogy amennyiben veszélyben éreznek egy gyereket, akkor azt azonnal jelezzék és intézkedjenek.

Az Igazságügyi Minisztérium feladata az, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret, amelyek biztosíthatják, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt. Nem tehetjük meg, hogy minden veszélyeztetett gyereket kiemelünk a családból, hogy minden ilyen gyermektől gyakorlatilag elvegyük a szülői kapcsolatot. Az nem lehet cél, hogy a gyerekek szülő nélkül nőjenek fel. Mindenesetre nem értünk a munka végére. Épp most fog a parlament elé kerülni egy újabb törvénymódosítási javaslat, amelyben tovább erősítjük a gyermekvédelmi szempontokat. Ezek főleg a bírói döntések rövid határidőkhöz kötését célozzák és biztosítják a bíróság számára a gyorsabb döntés lehetőségét.

Vannak, akik szerint az eddig megtett lépések nem elegendőek a családon belüli erőszak visszaszorítására. 2019 novemberében az Európai Parlament egy állásfoglalásában az Isztambuli Egyezmény ratifikációjára szólította fel, azokat az országokat, amelyek ezt nem tették még meg. Változatlan a kormány álláspontja?

A legőszintébben értékelve a helyzetet, kijelenthetjük, az egyezmény által elvárt védelmi szintnél egyes jogszabályaink jóval szigorúbbak. Mi már rég megvalósítottuk az abban előírtakat. Gyakorlatilag, ha ratifikálnánk az egyezményt, nem lenne mit végrehajtanunk. Azonban a dokumentum olyan ideológiát tükröz, amit mi nem vagyunk hajlandók ráerőltetni a magyar családokra, mivel ez szembemegy az Alaptörvény családfelfogásával. Az apa férfi, az anya nő.

Ha már gyermekvédelem, az erről szóló népszavazás közjogilag érvénytelen volt, de erős felhatalmazást adott a kormánynak. Változhatnak- e még az erre vonatkozó jogszabályok ebben a megközelítésben?

Még a nyári ülésszakban kerülhetnek olyan javaslatok az Országgyűlés napirendjére, amelyek gyakorlatilag végrehajtják a referendumban meghatározott célokat, azaz távol tartják az LMBTQ-propagandát a gyermekektől, az óvodáktól, az iskoláktól.

így azt, hogy ők határozhassák meg a gyermekek szexuális nevelését vagy hogy milyen felvilágosítást kaphatnak az iskolában ilyen témákban. Ezekből a szabályokból fog egyébként világossá válni az is, hogy a referendum célja nem a szexuális kisebbségek elleni támadás volt.

Visszatérve Brüsszelhez: Mit szól ahhoz, hogy az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruţa váratlanul megdicsérte Magyarországot?

Jól tudjuk, hogy az uniós támogatásokat politikai alapon tartják vissza tőlünk. Az egyik ürügy erre éppen az volt, hogy nem csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez. Pedig ez egyáltalán nem segítette volna a korrupció elleni küzdelmet. Olyan bürokratikus ez a szervezet, hogy a tagállami hatóságok sokkal hatékonyabban tudnak fellépni ilyen bűncselekményekkel szemben. Laura Codruţa azt mondta, hogy velünk, akik nem csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez, jobban tud együttműködni, mint azokkal, akik beléptek a szervezetbe. Ez azért sok mindent elárul.

Egy másik fontos cél volt az elmúlt időszakban a börtönbiznisz visszaszorítása. Sikerült teljesen véget vetni ennek a gyakorlatnak?

Nagyon sokat spóroltunk a társadalomnak is azzal, hogy kimondtuk: a „rossz” fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítésekből az elítélt tartozásait kell rendezni, a sértettek és az állam felé. Másrészt nem hagytuk, hogy a ügyvédi irodákat közbeiktassák a kifizetéseknél. Attól fogva, hogy nem volt ebben üzlet, meg is szűntek ezek a kártérítési eljárások.

A bírók esetében jelentős béremelést hajtottak végre az elmúlt években. Úgy tűnik, ezen a téren béke van.

Több, mint hatvan százalékkal emeltük az elmúlt években a bírák illetményét, ami beépült a bérükbe. Ugyanakkor az igazságügyi alkalmazottak esetében is meg kell ezt valósítani, ezért az igazságügyi miniszter és a tárca mindent igyekszik megtenni azért, hogy az ő béreik is megfelelő szintűek legyenek.

Milyen most a kapcsolatuk a bírósági szervezetekkel, így az Országos Bírói Tanáccsal (OBT)?

Varga Judit részt vett az OBT legutóbbi ülésén, ahol kifejtette, hogy az Alaptörvény szellemében kíván együttműködni a tanáccsal. Ez azért fontos, mert korábban komoly vita volt az OBT-ben, hogy az Alaptörvény mennyire határozza meg a bírák etikai követelményeit. A miniszter tiszteletben tartja a bíróságok függetlenségét, a hatalommegosztás szempontjait, ugyanakkor mint a jogalkotásért felelős személynek a bíróságok és az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítása kiemelt szempont.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán euró-százezreket fizetünk ilyen ügyelhúzódásokért. Ezért ezen a téren is várható jogszabály-változás, mert úgy látszik, itt még mindig vannak hiányosságok.

Fotók: Ficsor Márton/Mandiner