Francia dicséret: fennakadás nélkül, rendben zajlott le a magyar választás

A magyar választás komolyabb fennakadások nélkül, rendben zajlott le, a szavazás szabad és tisztességes körülmények között történt – állapította meg a Transzparens Újságírásért Alapítvánnyal együttműködő francia sajtószakértő szervezet, az Observatoire du Journalisme (OJIM) magyar választásokra érkezett Választási Médiamegfigyelő Delegációja az április 3-ai országgyűlési választásokkal és népszavazással kapcsolatban. Az Origo cikkében azt írja: a delegáció külön felhívja a figyelmet a különböző információtechnológiai visszaélések súlyosságára, mint amilyen a feltételezhetően

Ezek a szervezet főbb megállapításai: 

• Megállapítható, hogy a magyar médiumok döntő többsége vagy az ellenzék, vagy a kormánypárt politikai céljainak megfelelően működött a kampányidőszakban.
• A magyar választóknak megvolt a lehetősége, hogy több oldalról tájékozódjanak, úgy a televízió, mint a nyomtatott vagy az online sajtó tekintetében.
• Nem igaz az az állítás, miszerint az ellenzék üzenetei nem juthattak el a széles választóközösség felé. A közösségi média terén az ellenzéket támogató DatAdathoz köthető felületek a választás utolsó 30 napjában többet költöttek a jobboldali narratívát hirdető Megafonnál is.
• A legolvasottabb médiatermékek politikai érdekek mentén való polarizációja volt jellemző a választási kampány utolsó hetében. A különböző médiafelületek csak részben (vagy egyáltalán nem) törekedtek arra, hogy többféle véleményt bemutassanak.
• Megjelentek újabb politikai technikák, melyekkel a médián keresztül (az ellenzék esetében olykor külföldről) befolyásolhatták a választásokat.
• A közösségi média világában a választási kampányok átláthatósága nem érvényesült. Számos olyan „híroldalnak" tűnő propagandatermék jelent meg, amelynek finanszírozása nem átlátható. Sőt, ezen platformok hirdetéseiből az sem derül ki, hogy pontosan kik finanszírozzák. Ennek egyik példája az ellenzéket támogató DatAdathoz köthető felületek, mely szervezet az eddigi információk szerint több millió telefonszámra küldött ki az ellenzéket támogató SMS-eket. A telefonszámokat a DatAdat vélhetően illegálisan szerezhette meg. Az ügyben választójogi, adatvédelmi és büntetőjogi eljárások vannak folyamatban, illetve azokra lehet számítani.
• Az álhírekkel való kampányolás a médián keresztül bevett módszerré vált. Sokszor álprofilokkal vagy addig nem ismert médiafelületeken keresztül igyekeztek hatni a választókra.
• A politikai álhírterjesztés gyanújával kapcsolatos Telex-ügy további vizsgálatot igényel, hiszen a Telex által jegyzett, levélszavazatok állítólagos elégetésével kapcsolatos március végére datált cikk URL-történetében egy februári dátum szerepel. A lap ezt "technikai hibával" magyarázta, ez azonban nem kielégítő válasz az ügy által felvetett kérdések fényében.
• A háttérbeszélgetésekből az is kiderült, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza vagy cenzúrázza a médiumok által Facebookra publikált cikkeket. Ezzel pedig megnehezítette, hogy a polgárok többféle véleményt is elolvassanak egy adott témában. Külföldi beavatkozásnak tekinthető, hogy a Facebook letiltotta a Mi Hazánk oldalát, ezzel komoly hátrányt okozva a pártnak. A közösségi médián kívül is korlátozták egyes oldalak elérhetőségét a kampányban: ilyen volt, amikor a Fidesz vagy a jobboldali sajtótermékek online felületeit érte hackertámadás a kampány utolsó hetében, valamint terheléses támadás ért kormánykritikus médiumokat is.
• A közmédia szerint az általuk biztosított 80 perces reklámfilm-lehetőséggel nem élt minden párt. A közmédia szerint szívesen adtak volna teret politikai vitáknak, azonban erre a politikai felek részéről nem mutatkozott nyitottság.