A modellváltás folyamatának hallgatói és oktatói az Oktatói Hálózat és a NEM az alapítványosításra! csoport által szervezett online fórumon meséltek arról, hogyan élték meg az alapítványi szervezés folyamatát. A beszélgetésről a Mérce adott számot.
Hat éve merült fel először
A Mérce szerint a legviharosabb modellváltási folyamatról Karsai György, a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájának vezetője számolt be. Az egyetemi tanár szerint attól kezdve, hogy mintegy hat évvel ezelőtt először felmerült a modellváltás lehetősége az SZFE-vel kapcsolatban, a vezetőség fontosnak tartotta, hogy az ezzel kapcsolatban elérhető kevés információt is megosszák a hallgatókkal. Az egyetemi tanár úgy emlékszik vissza:
nemhogy előkészítés nem volt, a szándékokról sem lehetett tudni,
még akkor sem, amikor a többi művészeti intézménnyel már tárgyalt a kormányzat, és semmilyen szinten nem vonták be az egyetemi polgárságot az átmenetről szóló diskurzusba, írják.
Hozzátették: az SZFE esete Karsai szerint azért volt különleges, mert azok
a „lózungok” (versenyképesség, működőképesség, innováció),
amelyek egyébként érvekként kísérik a modellváltást, nem voltak ráhúzhatók az egyetemre. „Kilógott a lóláb, hogy egy nyilvánvaló pusztító szándék, egy bosszú működött a háttérben, ami összhangba került az egész felsőoktatást érintő tervvel” – vélekedett az SZFE-n dráma- és színháztörténetet tanító oktató.
Előre eldöntött stádiumokban haladt előre folyamat
Később aztán elkezdődtek ugyan a Karsai szerint tárgyalásnak jóindulattal sem nevezhető megbeszélések a minisztérium és az SZFE között, írja a Mérce, de ezen a ponton – ahogyan az oktató fogalmazott – előre eldöntött stádiumokban haladt előre folyamat. Hiába volt szó arról, hogy az SZFE jelölhet tagokat a fenntartó alapítvány kuratóriumába, végül nulla személyt fogadtak el az ő kurátorjelöltjeik listájáról.
„Egyetlen pillanatig nem voltunk partnernek tekintve,
csak a megalázás és csak az arrogancia és a hatalom nyers érvényesítése volt az, amivel találkoztunk”
– összegezte mondandóját Karsai, aki azt is gondolja, hogy az „egyetlen tisztességes reakció” ebben a helyzetben az volt, amit a hallgatók és az oktatók felvállaltak, és amiből az SZFE egyetemfoglalóinak jól ismert története kerekedett. Szerinte „ordítóan az látszik, hogy beindult egy gőzhenger”, amely „mindenhonnan el fog szívni minden maradék autonómiát”.
Fotó: Mátrai Dávid