A nettó adósság a GDP arányában 2,2 százalékponttal, 52,1 százalékra csökkent a múlt év végéhez képest.
Finanszírozási szempontból a negyedéves GDP 0,8 százalékának megfelelő, 89 milliárd forint aktívummal zárta az első negyedévet az államháztartás: a pénzügyi eszközök állománya 39 milliárd forinttal nőtt, a kötelezettségeké 50 milliárd forinttal csökkent – derül ki a pénzügyi számláknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján hétfőn megjelent előzetes adataiból. A központi kormányzat nettó finanszírozási többlete 124 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké 102 milliárd forint, társadalombiztosítási alapok finanszírozási igénye pedig 137 milliárd forint volt.
A március végén zárult egy év alatt az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,0 százalékát, 989 milliárd forintot tett ki, kötelezettségek 1029 milliárd forinttal, a követelések 36 milliárd forinttal nőttek. A tranzakciókból eredően a központi kormányzat finanszírozási igénye 858 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 139 milliárd forint volt, a helyi önkormányzatoknál 9 milliárd forint finanszírozási többletet mutatnak az előzetes adatok. Az államháztartás névértéken számított konszolidált, bruttó, úgynevezett maastrichti adóssága 551 milliárd forinttal, 30 838 milliárd forintra nőtt az első negyedévben és a GDP 65,2 százalékát érte el március végén, a mutató 0,5 százalékponttal nőtt az első negyedévben és 2,5 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az adósság 31 557 milliárd forint, a GDP 66,8 százaléka volt, szintén 0,5 százalékponttal nőtt a negyedév során és 2,7 százalékponttal csökkent egy év alatt.
(MTI)
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Az elfogott bevándorlókat Ruandába telepítik ki.
Május 1-től augusztus végéig akár 100 ezret meghaladó számú viharkár is keletkezhet.
