A miniszter kiemelte a szűrőprogramok szerepét a megelőzésben, megjegyezve, hogy csak az emlő-, a méhnyak-, a vastag- és végbélrákot lehet szűrni.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 24 milliárd forintot költött tavaly tüdődaganattal összefüggő ellátásokra – közölte az emberi erőforrások minisztere keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Kásler Miklós elmondta: ebből tízmilliárd forint a fekvőbeteg-ellátás költsége, 11 milliárd a gyógyszertámogatás és egymilliárd forint a speciális eszközpark támogatása. A miniszter kiemelte: az egészségügy támogatási rendszere a prevencióra, a betegségek megelőzésére helyeződött át, és ez igaz a tüdőrákos megbetegedésekre is.
„Nagyon fontos, hogy kiszűrjük a környezetünkből és életmódunkból a daganatok kialakulásához vezető tényezőket” – fogalmazott, rámutatva, a daganatok kialakulásában 70-80 százalékos szerepe van a táplálkozásnak. Hozzátette: az alkoholizmus és a dohányzás együtt a fej-nyaki rákok kialakulásának kockázatát a negyvenszeresére növeli. Kásler Miklós szólt arról is, hogy Magyarországon jelentős lépések történtek a prevenció érdekében, többek között megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény, bevezették a mindennapos testnevelést, és több szűrőprogram is indult.
A miniszter kiemelte a szűrőprogramok szerepét a megelőzésben, megjegyezve, hogy csak az emlő-, a méhnyak-, a vastag- és végbélrákot lehet szűrni. A tüdőrákkal kapcsolatban elmondta: az a legnehezebben kezelhető daganattípusok közé tartozik, a daganatok mintegy 80 százalékát kitevő nem kissejtes tüdődaganatok kezelésére új, innovatív terápiák jelentek meg az utóbbi években, de az eredményesség szempontjából a műtét a leglényegesebb terápiás forma. Kásler Miklós hangsúlyozta: a tüdőrák ötéves túlélése Magyarországon rendkívül alacsony, mindössze 17 százalék, ezért – mint fogalmazott – mindent meg kell tenni azért, hogy ebben előre tudjon lépni az ország.
A miniszter kitért arra, hogy a tüdőrák nem alkalmas a populáció-szintű szűrésre, de számos kezdeményezés van a korai diagnosztika elősegítésére. Mint mondta, eddig általában a tüdőrákot véletlenül vették észre, amikor más ok miatt mellkasfelvételt készítettek, és bár ez a technika nem alkalmas a szűrésre, általa mégis véletlenszerűen diagnózishoz lehetett jutni és el lehetett végezni a műtétet. Hozzátette: az elmúlt években alacsony dózisú CT-vizsgálatok indultak világszerte és Magyarországon is, ez a tavaly zárult pilot-program volt a Hunchest.
A programban arra jutottak, hogy az ilyen módszerrel vizsgált betegek lényegesen magasabb arányban voltak operálhatók, 28 százalékkal nőtt a túlélésük esélye. Kásler Miklós jelezte: a programot tíz centrumra terjesztették ki, és – mint fogalmazott – az eredmények alapján „szóba jöhet” a tüdőrák népességszintű szűrése is.
(MTI)
Az űrutazás során olyan hatások érik az emberi szervezetet, amely minden szervünket keményen igénybe veszi. Ugyanakkor az egészségügy sokat profitálhat ezekből a küldetésekből, viszonylag rövid időn belül, mind a Földön, mind a jövőbeli hosszabb űrutazások során.
Az Egyesült Államokban 7,1 millió gyerek él ADHD-diagnózissal, és közülük minden második gyógyszert kap.
A vizsgált dimenziók közül a legjobb pozíciót a családbarát kormányzás és a biztonság tekintetében foglalja el Magyarország, az élettel való általános elégedettség viszont nem jellemző ránk.
Ettől függetlenül mégis tett egy próbát Takács Péter.
Rákos beteg? Jöjjön vissza jövő ősszel. Államadósság? Pörög fölfelé. Gyermekvállalási kedv? Csökken tovább. Francesca Rivafinoli írása.
Kezdd velünk a heted első reggelét! Könnyed hangulatban, élőben megvitathatod az aktuális közéleti témákat a két műsorvezetővel Gyürky Enikővel és Szabó András Csutival!
A gépjárműben utazó négy embert kórházba szállították.
