A szakszervezetek még kételkednek, de már elismerik: a vártnál nagyobb lesz a pedagógusbér-emelés
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Szabó Zsuzsa szerint ilyen állapotban, ilyen túlterhelés mellett pedagógusokkal tanévet kezdeni nem lehet.
A pedagógusok túlterheltségére és a pálya elöregedésére figyelmeztetett Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a tömörülés pénteki budapesti tanévnyitó sajtótájékoztatóján.
Az érdekvédelmi tömörülés vezetője kifejtette: az elmúlt tanévben a PSZ hat hónapon át küzdött a béremelésért, az óraszámok csökkentéséért, a munkaterhek mérsékléséért. Az óraszámok csökkentése kardinális kérdés, az elmúlt időszak problémáinak alapja – mondta. Ragaszkodtak a fix heti óraszámokhoz – idézte fel. Hozzátette: reménykeltőek voltak az egyeztetések, még arra is volt esély, hogy már a mostani tanévben emelkedjenek a bérek.
Mérhetetlenül elkeseredtek, amikor látták, hogy sem a jövő évi költségvetésben, sem a köznevelési törvényben nem látták viszont mindezt – jegyezte meg Szabó Zsuzsa, aki szerint ez a tanév is ugyanúgy kezdődik, mint az elmúlt évi, azaz semmi nem változott. Kitért arra: míg a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal nőtt, addig a pedagógusok bére csak 27 százalékkal. Hol van itt a folyamatos béremelés – kérdezte. Míg 2017-ben 6324 fiatal állt munkába, de a kötelező minősítésre kevesebb, mint a felük jelentkeztek. A következő 15 évben 60-70 ezren lépnek nyugdíjaskorba, de csak néhány ezren lépnek be a rendszerbe. Mitől vonzó a pedagógus pálya? – tette fel a kérdést.
Szabó Zsuzsa szerint ilyen állapotban, ilyen túlterhelés mellett pedagógusokkal tanévet kezdeni nem lehet. Az országos vezetés szeptember 22-re kongresszust hívott össze, amely arról dönt, hogy mikor és mi lesz az a nyomásgyakorlási forma, amivel elérhetik céljaikat – közölte. Tűréshatáruk végére értek, minden eszközt bevetnek követeléseik érdekében – jelentette ki.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta: egyértelmű és határozott lépéseket várnak a kormánytól a béremelések ügyében. Álláspontjuk szerint becsapja a kormány a társadalmat, az igazgatók pótlékának növelése és a gyakornoki idő megváltoztatása is csak a pedagógusok töredékét érinti.
A pedagógusok létszámáról azt mondta: ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek „luxusa” lesz az állami oktatás. Az OH statisztikáira hivatkozott, miszerint 15 ezer elsőéves hallgatóból ötezren jelentkeztek munkára, minősítő vizsgára pedig 2800-an. Éves átlagban eközben 4500-5000 pedagógus megy nyugdíjba – figyelmeztetett.
Beszámolt arról, hogy a pedagógusok munkaterheléséről kérdőívet tettek közzé, és két nap alatt közel 1600 válasz érkezett. Ennek alapján a válaszadók 68 órát dolgoznak egy héten, a legjobban leterheltek akik tanfelügyeletet, minősítést végeznek. A tantárgyfelosztásban átlag 24 óra volt a tanítással lekötött idő, a válaszadók 44 órát helyettesítettek átlagosan az elmúlt tanévben, felkészülésre átlagosan 12 órát fordítottak.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke reagált Palkovics László innovációs miniszter nyilatkozatára, miszerint szeptemberben önálló szakképzési és felnőttképzési törvény kerülhet a parlament elé. Kijelentette: nem megengedhető, hogy a szakképzést kiszakítsák a köznevelés rendszeréből. Ez elfogadhatatlan, ellene minden módon tiltakoznak – fogalmazott, és jelezte: a szakképzési és innovációs tanács mielőbbi összehívását kezdeményezik.
(MTI)