JTA: Baloldali zsidók fognának össze a Jobbikkal Orbán ellen

Mint a Neokohn által szemlézett elemzésükben írják, 2011-ben Magyarország legnagyobb zsidó szervezete „antiszemitának” és „fasisztának” nevezte a szélsőjobboldali Jobbikot, és felszólította az Igazságügyi Minisztériumot párt betiltására. Néhány éve a Jobbikkal szembeni ellenállás még természetesnek számított a Mazsihisz számára. Arról is írnak, hogy a Jobbikot az európai ultranacionalista mozgalmak is kiközösítették soraikból annak mérgező kommunikációja miatt.

A tanulmány szerzője emlékeztet, hogy néhány, a párt rehabilitációjára irányuló kísérlet ellenére a rasszizmus továbbra is a Jobbik „politikai DNS-ének” része maradt. Úgy fogalmaznak: a jelenlegi vezető egy volt bőrfejű, Sneider Tamás, aki saját bevallása szerint több társával együtt fémkábelekkel vert össze egy roma embert 1992-ben, egy rasszista támadás során. 2013-as parlamenti beszédében pedig a Jobbik második számú vezetője, Gyöngyösi Márton szólított fel az összes magyar zsidó listázására, mondván, „biztonsági kockázatot” jelentenek. Ez azonban a múlt, a politikai helyezet megváltozott.

Cnaan Liphshiz, az írás szerzője szerint a magyar ellenzékben növekszik a csalódottság a Fidesszel szemben, ezért Fidesz-ellenes baloldaliak, és többen a Mazsihiszen belül is a Jobbik, mint egy lehetséges partner felé fordulnak. Szerinte ez a folyamat egy olyan valószínűtlen szövetséghez vezetett az októberi helyhatósági választások előtt, amelyben a Jobbik mellett éppen azok a baloldali pártok vesznek részt, amelyek egykor a szélsőjobboldali alakulat legélesebb kritikusai közé tartoztak, köztük a Magyar Szocialista Párttal és a Demokratikus Koalícióval.

Egy, a nyáron bejelentett paktum értelmében az ellenzéki pártok azon jelölt mögött sorakoznak fel, aki a közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb valószínűséggel képes a választókerületében győzelmet aratni. Más szavakkal, a baloldali pártok arra ösztönöznék támogatóikat, hogy szavazzanak a Jobbik jelöltjeire ott, ahol azok nagy eséllyel nyernének. Ez a lépés azonban a zsidó világ vezetői közül sokakat megdöbbentett – írja a tanulmányra hivatkozva a Neokohn.

Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke februárban azt írta, hogy a szövetségről szóló beszámolók „mélyen nyugtalanítják”.

Szükséges rossz?

De sok magyar számára, akiknek elegük van a Fidesz uralmából Orbán Viktor miniszterelnöki ténykedése alatt, van értelme ennek a paktumnak. Hiszen a magyar kormányfő immáron harmadik országgyűlési választását nyerte 2018-ban. Ennek fényében a Jobbik és a baloldali pártok újdonsült együttműködésétől azt remélik, hogy csaknem egy évtized elteltével végre képesek lesznek komoly csapást mérni Orbán hatalmára.

A JTA tanulmánya szerint Orbán évei kellemetlenek a liberálisok számára: szigorúan fellépett az emberi jogi csoportokkal, a bevándorlással, a jogállamisággal, a felsőoktatással és a szabad sajtóval szemben. Populista váltása azonban a Jobbiknak is ártott, hiszen ellopta a szavazóbázisát. A Jobbik összeomlott az idei EP-választásokon, csupán a szavazatok 6%-át kapta meg, szemben a 2014-es választásokon elért 14%-os eredményével.

Ennek ellenére utána a párt elfordult a nyers antiszemitizmus propagálásától, hogy versenybe szálljon a fősodor szavazataiért. Vona Gábor, a párt korábbi vezetője 2016-ban hanukai üdvözletet küldött zsidó csoportoknak. A következő évben kijelentette, hogy a Jobbik ejti korábbi Izrael-ellenes irányvonalát, és „Izraelt minden más országhoz hasonlóan fogja kezelni”. Egy korábbi interjúját korrigálva 2017-ben a Forwardnak adott interjújában úgy fogalmazott: „Az elmúlt két vagy három évben világossá tettem, hogy nincs helye semmiféle rasszizmusnak vagy antiszemitizmusnak a pártban”.

Ez a kijelentés drámai elmozdulást hozott a Jobbik pozíciójában, amelynek nacionalista irányvonala befogadóbbá vált, és inkább a Fidesz korrupciós botrányaira összpontosított. Ám a párt előélete miatt a liberális és a zsidó közösség vezetői akkor még elutasították Vona utólagos nyilatkozatait. Ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány kapcsolatai terheltebbé váltak a Mazsihisszel, mint valaha: még 2014-ben a zsidó szervezet felfüggesztette kapcsolatait a kormány tisztségviselőivel egy budapesti szobor miatt, amely szerintük tisztára mosta a holokausztban való magyar részvételt. Akkor más zsidó csoportok nem értettek egyet ezzel az állásponttal – olvasható a Neokohn fordításában.

Stop Soros, a fordulópont

2018-ban a Mazsihisz azzal vádolta Orbánt, hogy Soros, a liberális zsidó filantróp – és Orbán éles hangú kritikusa – ellen folytatott médiakampányával antiszemita érzelmeket lobbant fel. Ez az álláspont már jobb fogadtatásra talált a magyar zsidóság körében. 

Ez odáig fokozódott – közölte az elemzés – hogy Schönberger Ádám, a budapesti Marom progresszív zsidó szervezet igazgatója úgy nyilatkozott: „Elméletileg a helyzet az, hogy Magyarországon a Fidesz szélsőjobboldali, és a Jobbik a jobbközép párt, de még mindig a szélsőjobbon.” Schönberger ugyanakkor a baloldal Jobbikkal való szövetségét is kritizálja, mivel úgy gondolja, hogy az eleve kudarcra van ítélve (ez nem volt mindig így, Schönberger saját Facebook profilján a 2018-as országgyűlési választás előtt még a Jobbikkal való együttműködésre buzdított a Neokohn szerint – a szerk.).

A baloldal-Jobbik szövetség feletti vita 2018-ban akkor robbant ki a zsidó közösségben, amikor egy hódmezővásárhelyi zsidó vezető támogatásáról biztosította Kiss Attila jobbikos polgármester-jelöltet. Akkor a zsidó vezető kijelentette, hogy a Jobbik „nem náci párt”. Pedig – emlékeztet a JTA – 2009-ben Kiss még arra buzdította a városi közgyűlésben ülő képviselőtársait, hogy „ragadjanak kaszát és kapát”, és „füstöljék ki a zsinagógát”. Akkor a Mazsihisz feljelentést tett Kiss ellen, rasszista erőszakra való uszítással vádolva a politikust, de a helyi ügyészség elutasította a keresetet.

A Mazsihisz ugyan 2018-ban is elhatárolta magát Kiss támogatásától, ám az a tanulmány szerint sokatmondó, hogy a szövetség nyilatkozata nem konkrétan a Jobbikot ítélte el, csupán a szervezet pártatlanság iránti elkötelezettségéről szólt általánosságban.

A Jobbik és Mazsihisz közötti kapcsolatok felmelegedésének egy másik lehetséges jele 2017-ben érkezett el a JTA tanulmánya szerint, amikor Radnóti Zoltán rabbi, a Mazsihisz rabbitestületének az elnöke a rivális hitközséget „Jobbik-alázással” vádolta. „Az elmúlt három, négy évben a Mazsihisz valóban jóval kevésbé volt kritikus a Jobbikkal” – mondja Feldmájer Péter, a Mazsihisz korábbi elnöke a Jewish Telegraphic Agency-nek. „Valaki [a Mazsihisznél] rájött, hogy a baloldali ellenzéknek egyesítenie kell erőit a nácikkal a Fidesz megdöntése érdekében”.

Feldmájer kritizálja az új paktumot, „szégyennek és árulásnak” nevezve azt. A Mazsihisz tagadja, hogy támogatta volna a baloldal és a Jobbik közötti megállapodást, és azt állítja, nem lépett szövetségre egyetlen párttal sem. „Soha nem voltunk, nem vagyunk, és nem is leszünk semmiféle kapcsolatban a Jobbikkal” – mondja Heisler András Mazsihisz elnök a JTA-nak. Kétségbe vonja továbbá a Jobbik antiszemitizmus ellenességének őszinteségét, mivel a párt vezetői korábban antiszemita kijelentéseket tettek.

Velük szemben vannak azok a zsidók, akik támogatják Orbánt. Közéjükl tartozik a JTA által megszólaltatott Shmuel Glitsenstein, a Chábádhoz kötődő EMIH 17 rabbija, aki határozottan ellenzi a felvetést, hogy a Fidesz fenyegetést jelentene a zsidók számára. „Zsidó szempontból az Orbán-kormányok közel állnak az ideálishoz” – mondja a JTA-nak.

Mint ahogy a JTA emlékeztett, mind az EMIH, mind a Mazsihisz több millió dollár értékű vagyonhoz és támogatáshoz jutott az elmúlt években a kormány részéről, ami számos új zsinagóga és zsidó iskola megnyitását eredményezte szerte az országban. „Azok, akik az antiszemitizmus elleni küzdelemről beszéltek, most pedig készek együttműködni a Jobbikkal, saját képmutatásukat, és közönyüket leplezik le a zsidógyűlölettel szemben” – idézi Glitsensteint a Neokohn.

Utolsó mentsvár?

A magyar zsidó közösség többnyire liberálisnak tekinthető, és ha fel is zaklatta a Jobbikkal kötött megállapodás, azt mindeddig nem hangoztatta. Schönberger szerint a baloldali pártok között ugyan érzékelhetők némi belső nézeteltérések a paktummal kapcsolatban, ám még nem tapasztalták a zsidók tömeges távozását, mint a saját antiszemitizmus problémájával szembesülni kényszerülő brit Munkáspártnak.

A baloldali pártok és támogatóik „teljes kétségbeesésükben léptek bele a Jobbikkal kötött ostoba koalícióba” – mondja Kőbányai János, a Múlt és Jövő magyar-zsidó magazin baloldali szerkesztője. Miközben magát a paktumot elutasítja, Kőbányai osztja a kétségbeesést, amely szerinte a megkötéséhez vezetett. „Orbán lebontja a demokráciát, újraírja a történelmet, beleértve a holokausztot is, és szűkíti a szabadságjogokat, amelyek megóvásáért magyarok az életüket adták” – jellemzi a helyzetet az újság szerkesztője a JTA-nak nyilatkozva. Ő úgy véli, „ebben a légkörben egyetlen zsidó sem akar majd azokba a zsinagógákba menni, amelyeknek a megépítéséhez ő (Orbán - a szerk.) nyújtott segítséget”.