Kozma Ákos az új ombudmsan

Az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost kedden az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre, titkos szavazással. A képviselők 137 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatták a jelöltet, aki szeptember 26-tól tölti be posztját.

Áder János köztársasági elnök javasolta a tisztségre Kozma Ákost, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese. Az alapvető jogok biztosa 2013 szeptembere óta Székely László, mandátuma szeptemberben jár le.

Az új ombudsman esküt tett az Országgyűlés előtt.

Nem lép hatályba a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályba lépése

A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött kedden az Országgyűlés. A kormány kezdeményezését egyhangúlag, 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők.

Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa „a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták” megnyugtató lezárását.

Az Országgyűlés 2018. december 12-én szavazta meg, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Idén áprilisban a parlament elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.

Köznevelési törvény: zárószavazás elhalasztva 

Előzőleg elhalasztotta az Országgyűlés kedden a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását. A képviselők 180 igen, 4 nem szavazat mellett döntöttek így. Az előterjesztő nem kívánta indokolni a halasztást.

A változtatások érintették volna az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.

Megszavazták a lex Czeglédyt

A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek.

Fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog.

A kormánypártok lex Czeglédyként emlegették a javaslatot, amelyet azután nyújtottak be, hogy a DK képviselőjelöltként szerepeltette a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát az EP-választási listáján, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – mivel az ellenzéki pártok delegáltjai nem szavazták meg – a bíróság kezdeményezését visszautasítva nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát.

(MTI)