Ady Endre kézírását őrző portré került elő

Babits írtaKosztolányak, hogy Adynak volt kb. 20-25 jó verse..

"A Beretvás-Ady barátságnak mindazonáltal lehetett némi anyagi vetülete is, mert Ady Beretvás Hugóhoz írt, 1909. november 5-én kelt levelének utóiratában ez áll: „P.S. Édes öregem, végtelen szégyenkezéssel, de kérlek még valamire. Utolsószor ti. egy előleg-előleget. Jobban mondva: egy betudandó baráti kölcsönt. Kérlek, küldj még nekem ötven forintot. De kérlek, ez igazán maradjon csak kettőnk tudott dolga. Ady.”" http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=485&follow=1142

Beretvás Hugó (1872 Budapest): Szeretnék szántani. Szövegét írta: vitéz Dr. József Ferenc királyi herceg. (ezt megismétlem: vitéz Dr. József Ferenc királyi herceg.) Szeretnék szántani Magyar tarlókat, Szeretnék felrázni Magyar alvókat. Szeretnék széttörni Sok rossz kötést, Szeretnék megölni Üres időtöltést. Szeretném dúlva törni A sok meddő irtást; Mind azt sírba tenni, Mi gyáva vakondmódra, Titkon elhúzódva Jövendőknek sírt ás. Szeretnék haladni, Nektek jövőt adni, Szegény vesztegállók, Rabkörben járók. Szeretnék kiáltva, Nagy térre kiállva Tokból zászlót tépni, A holnapra lépni. Szeretnék élő magyar lenni, Élő magyarokkal menni Cél felé, Ledöntendők felé! Szeretnék terelni, Szeretnék nevelni! Szóval: lenni veletek jövő! Érő akaratmező! Szeretnék szántani nagy mélyig, Magyar alvókat éberré bántani, Magyar tarlókat mélyig szántani, Szántani: a várva várt, Csodás nagy ébredésig. Elgondolkodtató, hogy a beérkezett pályaművek közül miért éppen Beretvás Hugó szerzeménye lett a második helyezett, megelőzve a Hollósy Kornél, Polgár Tibor, Ábrányi Emil és Szenkár Dezső által benyújtottakat. Ennek két oka lehetett: Vagy valóban olyan sikerült volt Beretvás Hugó kompozíciója, hogy megérdemelten kapott előkelő helyezést, vagy némelyek úgy vélték, hogy az irodalom- és zenetörténetben mindenképpen helyet kell szorítani Dr. József Ferenc királyi herceg „izzó, lelkes hangú”, hazafias (!?) költeményének, amelynek tartalma egy Habsburg tollából - különösen az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után - nem hangzik túl hitelesen. Sőt, némely strófája vérforralóan igaztalan és álságos, műfajában pedig fölöttébb gyenge produktum. Persze, a mű bemutatóján a királyi herceg is megjelent. Nem kisebbítve a zeneszerző érdemeit, feltehető a kérdés: Elképzelhető, hogy Beretvás Hugó kompozíciójának a sikerében ez a körülmény is szerepet játszott? …. (Más hangú kritika: Dr. József Ferenc királyi herceg izzó, lelkes hangú, lendületes költeményét Beretvás szerencsés inspirációval, nagy dologi készséggel öntötte hangokba. A strófikus formát választotta, közbeékelt trióval, ezzel formában is kitűnő keretet adott művének. Pompásan sikerült a trió indulószerű felfokozása, a da capo előtti elhalkulás, majd az utolsó strófa látomásszerű hatalmas nekilendülése, valamint a himnusz-szerű záradék. Beretvás hatásos dala kétségkívül hálás repertoárdarabja lesz dalénekeseinknek. Beretvás Hugó egész fiatalon került Bécsbe, Hans Richter mellé, mint a Nagyopera korrepetitora. Tanulmányait félbeszakítva, kereskedői pályára lépett, de Budapesten letelepedve, Siklós Albertnál fejezte be zenei képesítését. Ady Endrének csaknem félszáz dalát zenésítette meg és a nagy poétával szoros barátságot tartott fenn. Lányi Viktor szövegére Assisi Szent Ferenc c. oratóriumot írt, melyet 1926-ban mutatott be a M. kir. Opera. E hatalmas arányú műve Salzburgban, Bécsben és Északolaszország több városában is előadásra került, átütő sikerrel. Számos egyházi művet írt, közöttük legismertebbek : Ave Maria-ja, Stabat Mater-e és Szent Ferenc Naphimnusa, […]”) És íme a további, egymásnak ellentmondó kritikák: NAPKELET, 1926.11.01.: „[…] A katholikus egyház legpoétikusabb szentje: Assisi Szent Ferenc. Halálának hétszázadik évfordulóját az Operaház is megünnepelte. Előadta Beretvás Hugónak és Lányi Viktornak erre az alkalomra írt Assisi Szent Ferenc című oratóriumát. A mű nem jelentős alkotás, nagyon érzik rajta az alkalomszerűség. Nem más, mint előrelátó, ügyes emberek könnyű térhódítása, melyet készen tartott számukra az ünnepi esemény s amelyről a katholikus egyházi zene régi és elismert művelői elmaradtak. Az oratórium szövegét Lányi Viktor nem sok lélekkel írta […] Hogy a mű csupán alkalmi készítmény maradt, annak inkább a zeneszerző, mint a szövegíró az oka. Beretvás Hugó partitúrája zeneiskolailag nem rossz munka (használható moduláció-példatár), de zeneköltészetileg: lapos, unalmas. Az oratóriumhoz emelkedett zenei lélek kell és stílus. Főként stílus. Egyenetlen értékű melódiákkal nem lehet zenei falfestményt alkotni. […] Beretvás melódiái nem meggyőzőek, nem pregnánsak. Még a motívumai sem. A hitbeli meggyőződés ereje hiányzik a tollából. Nagy fogyatékossága a partitúrának, hogy az emberi szó értelmét semmibe sem veszi. A művet Operaházunk legjobb szövegmondó énekesei adták elő és a helytelen zenei dinamikától alig lehetett érteni, mit énekeltek. Úgyhogy szövegkönyv olvasása nélkül az oratórium: élvezhetetlen. […] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=485&follow=1142

"Beretvás Hugó (Reinitz Hugó) Rövid leírás Első, C-dúr miséjét 1892-ben a ferencvárosi plébániatemplomban, Assisi Szent Ferenc c. oratóriumát 1926-ban a budapesti Operaházban, utóbb a müncheni Operában és a salzburgi Festspielhausban mutatták be. Szimfonikus szvitet (Szeretnék szántani, 1932), balladákat, dalokat, kórusműveket, vallásos szövegű oratóriumokat, miséket írt. Az elsők között zenésítette meg Ady Endre verseit; 1909-ben a költő verseire komponált dalokkal működött közre Ady nyilvános fellépésén." http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/beretvas-hugo-reinitz-hugo/