Illegális bevándorlás: aggódik a Helsinki Bizottság a magyar szabályozás miatt

A Magyar Helsinki Bizottság aggodalmát fejezte ki, az elmúlt évek során migrációval kapcsolatban elfogadott több magyar jogszabály negatív hatása miatt – derült ki a szervezet Hogyan ássák alá az uniós országok a szabadsághoz való jogot a menedékkérők fogva tartása által című tanulmányából.

A tanulmány, amelyet szerdán ismertettek több nemzetközi civil szervezet közös brüsszeli konferenciáján, Magyarország mellett Olaszország, Görögország és Bulgária migrációval kapcsolatos intézkedéseit vizsgálta 2018-ban. A konferenciát Vörös vonal: a menedékkérők fogva tartásának elterjedése az Európai Unió külső határain címmel rendezték meg a belga fővárosban.

A jelentéstevők a Magyarországról szóló hatodik elemzésükben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a magyar jogszabályok a 14 év alatti, illetve felnőtt kísérő nélküli gyermekek kivételével lehetővé teszik, hogy minden menedékkérőt automatikusan tranzitzónákban helyezzenek el menedékjogi eljárás teljes időtartamára.

Mint hangsúlyozták, a szabályozás nem felel meg a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó törvényi előírásoknak, mivel hosszadalmas és határozatlan ideig tartó fogva tartást engedélyez, továbbá amiatt, mert hiányoznak az érintettek körülményeinek azonnali vizsgálatára vonatkozó jogi követelmények, és a tranzitzónákba szállítást illető eljárási garanciák.

Az illegális bevándorlók automatikus fogva tartására irányuló magyar szabályozást különösen aggodalomra okot adónak nevezték, mivel az a személyi szabadság korlátozását általánosságban használja elrettentő eszközként, nem pedig egyénenként vizsgálja az esetleges biztonsági kockázatot. 

Kijelentették, Magyarországnak a bevándorlókkal és a menedékkérőkkel kapcsolatos jogszabályait és intézkedéseit összhangba kell hoznia a nemzetközi megállapodásokkal. Tartózkodnia kell továbbá a menedékkérők automatikus tranzitzónákba zárásától, ami korlátozza az érintettek szabadságát, és egyedi, eseti alapon kell értékelni az elzárás szükségességét. Jelentősen csökkenteni kell a fogva tartás időszakát, és gondoskodni arról, hogy meghosszabbítása indokolt, szükséges és arányos legyen az egyén körülményeihez mérten, valamint azt, hogy a meghosszabbítás mindig bírósági felülvizsgálat tárgyát képezze.

Aláhúzták, jogi biztosítékokat kell alkalmazni az illegális bevándorlók fogva tartása teljes időtartamának korlátozása érdekében, gondoskodni kell jogorvoslati lehetőség biztosításáról a fogva tartás és a szabad mozgást korlátozásának tekintetében. Garancia kell arra is, hogy a gyermekeket és a kísérő nélküli kiskorúakat nem tartják elzárva, kivéve végső eszközként alkalmazva azt, és a lehető legrövidebb időre, figyelembe véve ellátásuk különleges igényeit.

Végezetül javítani kell a tranzitzónákban fennálló feltételeket, és gondoskodni arról, hogy a bevándorlók fogva tartása megfelelő, tiszta körülmények között, és ne börtönökben történjék – közölte tanulmányában a Magyar Helsinki Bizottság.

(MTI)