Egyesek bírálták, mások támogatták az ENSZ migrációs csomagját elutasító uniós tagállamokat az EP vitáján

Több felszólaló határozottan bírálta az ENSZ migrációs csomagját elutasító uniós tagországokat az Európai Parlament (EP) kedd esti vitáján, de voltak sokan olyanok is, akik támogatásukról biztosították őket.

A strasbourgi plenáris ülésen Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy a migráció globális jelenség, ezért globális válaszokat igényel, olyan megközelítést, amely a szolidaritáson, a felelősségvállaláson, a multilateralizmuson és az elkötelezettségen alapul. Kiemelte, hogy sok „téves nézet" terjed a megállapodásról, ezért fontos leszögezni, hogy az nem kötelező érvényű, teljes mértékben tiszteletben tartja az államok szuverenitását, hogy saját maguk alakíthassák politikájukat, nem ösztönzi a bevándorlást, de nem is rettent el attól, illetve nem tekint alapvető jogként a migrációra, pusztán védeni kívánja az érintettek emberi jogait.

Mint rámutatott, az egyezmény célja, hogy a migráció biztonságos, rendezett módon történjen, valamint erősödjön az együttműködés a világ országai között, egyebek mellett az emberkereskedelem elleni harc és a visszaküldések területén is. Szükség volt kompromisszumokra, de Európának összességében jó oka van az elégedettségre az ENSZ-csomag szövegével kapcsolatban – mondta a ciprusi biztos.

Az EU soros elnökségének képviseletében Karoline Edtstadler osztrák belügyi államtitkár aláhúzta: a siker azon áll vagy bukik a migráció kezelésében, hogy együtt tud-e működni Európa a harmadik országokkal. Gál Kinga fideszes EP-képviselő azonban azt hangoztatta, hogy a dokumentum nem Európa érdekeit tükrözi, s egybemossa az illegális gazdasági bevándorlást a valódi menekültek és a legális migráció kérdésével.

Aláhúzta, hogy ezen csomag elfogadásának „a jogértelmezés és a szokásjog kialakulása miatt visszafordíthatatlan következményei lennének", amelyek ellentétesek az európaiak, de még a harmadik világ érdekeivel is. A jóváhagyás „hamis, teljesíthetetlen" ígéreteket sugallna a jobb boldogulásról, és ezek nyomán számos fejlődő ország munkaképes generációk sorát veszíthetné el, ráadásul ez az illúzió „újabb és újabb egyéni tragédiákhoz" vezetne.

Kijelentette, hogy a migrációs válság megoldásához külön kellene választani a megélhetési bevándorlókat a menekültektől az EU-n kívül, hatékonyabbá kellene tenni a visszatoloncolásokat, illetve a tömeges migráció valós kiváltó okait kellene orvosolni, nem szétteríteni a problémát.

A szociáldemokrata Elena Valenciano szégyenletesnek nevezte, hogy egyes tagállamok kormányai kiléptek a szerződés elfogadási folyamatából, szerinte ez „a kevésbé intelligens megoldás". Különösen Ausztriát bírálta, feltéve a kérdést, hogy soros elnökként mégis miként fogja az osztrák kormány úgy képviselni az EU-t az aláíráskor, ha ő maga nem hagyja jóvá a dokumentumot. Mint mondta, mások után ezzel Bécs is rálépett a „szűklátókörűség, nacionalizmus és idegengyűlölet meghatározta útra".

Jussi Halla-Aho, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa úgy vélekedett, hogy a megállapodás „veszélyes és félrevezető", nem ad megfelelő eszközöket a kontinenst érő migrációs nyomás kezeléséhez, ezért minden tagállamnak vissza kellene lépnie belőle.

Michel Reimon zöldpárti képviselő szerint a kérdés nem tartalmi, hanem kulturális, a félelemről szól, arról, hogy „akarunk-e együttműködni vagy visszavonulunk és egyedül próbálunk boldogulni".

Az egyezményt a tervek szerint decemberben fogadják majd el az ENSZ marokkói csúcstalálkozóján. A jóváhagyás folyamatából időközben kilépett az Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Bulgária és Magyarország, és a távozást mérlegeli például Lengyelország is. A világszervezet 193 országa 2016 őszén egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag elfogadásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá, legálissá tétele, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása, illetve az integráció erősítése.

(MTI)