Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Romániát másodrangú piacnak tekintik, ahol az olcsó áru a kelendő; a gyártó azt kínál, amire kereslet van, ezért elsősorban a fogyasztón múlik, hogy milyen minőségű élelmiszertermékek kerülnek az üzletek polcaira, állítja a romániai élelmiszeripari cégeket tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke.
„Nagy hűhó semmiért. Ehhez hasonló élelmiszerbotrány robbant ki 5 évvel ezelőtt is, furcsállom, hogy most ismét kipattant. Az Európai Bizottság akkor világos választ adott: a feldolgozó nem vonható felelősségre, ha betartja mindazt, amit a címkén feltüntet. A fogyasztóknak kellene elutasítaniuk a gyenge minőségű termékeket. Romániát másodrangú piacnak tekintik, ahol az olcsó árucikkek a kelendők” – mondta Sorin Minea, a Romalimenta elnöke a román nemzeti hírügynökségnek, az Agerpresnek.
Néhány nappal ezelőtt Marian Jurecka cseh mezőgazdasági miniszter bejelentette, országa kérni fogja az Európai Uniótól, tiltsa be az ugyanazon márkájú, de a nyugati országokban megvásárolhatónál gyengébb minőségű élelmiszerek Kelet-Európában történő forgalmazását. Hasonló álláspontra helyezkedett korábban Magyarország és Szlovénia is.
Sorin Minea hangsúlyozta, ez esetben nem lehet törvénysértésről beszélni, hiszen egyelőre annyit jelentettek ki, hogy a Kelet-Európában forgalmazott termékek gyengébb minőségűek a nyugat-európai üzletekben találhatóknál.
„Ha én Romániában 3 lejért adom a prágai sonkát, Németországban pedig 30 lejért, de a romániai termék címkéjén feltüntetem, hogy glutamátot tartalmaz, a németországin pedig nincs ilyen, nem követtem el törvénysértést” — magyarázta Minea.
Az Agroalimenta elnöke hozzátette, a nagy gyártók körében bevett szokás, hogy eltérő összetételű termékekkel látják el a különböző országok piacát, illeszkedve az országonként változó ízlésvilághoz. „A Coca-Cola gyártója például más terméket kínál Amerikában, és mást Európában, mert nem egyforma az emberek ízlése. Ugyanazon oknál fogva más íze van a kávénak Németországban, és más Romániában, de előfordulhat, hogy a romániai termék olcsóbb, tehát gyengébb minőségű is, a gyártó pedig ilyenkor azzal érvel, hogy ezt kéri a piac” — fogalmazott a szakember.
Minea szerint a fogyasztót meg kell tanítani arra, hogy minőségi élelmiszereket vásároljon, e tekintetben pedig az egészségügyi minisztériumé és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságé a fő felelősség. A vásárlónak minden alkalommal fel kell tennie magának a kérdést, hogy miért kínálják több árban a prágai sonkát, hogy egyik miért drágább, mint a másik.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter egy pénteki, marosvásárhelyi sajtótájékoztatón bejelentette, bizottságot létesített a szaktárca annak kiderítésére, hogy Romániában is fennáll-e az eltérő minőségű élelmiszerek problémája. A miniszter szerint a tárca szakemberei mellett az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai alkotják a bizottságot.
A visegrádi négyek, azaz Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia kormányfői rendkívüli találkozót tartanak a héten, és kérni fogják az Európai Uniótól, hozzon intézkedéseket azon vállatok ellen, amelyek gyengébb minőségű termékeket szállítanak a szegényebb országokba, mint a nyugat-európai üzletekbe.