Mára bezárhatja az internetet: többszörösen bukott magyar politikus osztja az észt az amerikaiaknak
Miközben megtalálta a Donald Trumpra ható ellenszert, alaposan belerúgott a liberális magyar milliárdosokba.
Az Orbán-kormány washingtoni lobbistája tartott előadást Budapesten: Connie Mack IV a Századvégen keresztül 1,4 milliárd forintot kap azért, hogy négy évig képviselje Magyarország érdekeit Amerikában. Mack szerint a demokraták alatt sem volt annyira vészes az imázsunk Amerikában, mint amilyennek látszott; de Trump elnökségével jobb lesz, és nem fognak a belügyeinkbe se beleszólni. Még az is lehet, hogy Trump kikéri majd Orbán véleményét Európával kapcsolatban.
A magyar-amerikai kapcsolatok Donald Trump elnöksége alatt várható kilátásairól tartott előadást hétfőn Connie Mack IV, akit négy évre 1,4 milliárd forintért bérelt fel a magyar kormány, hogy lobbizzon nekünk Amerikában.
Mack korábban kongresszusi képviselő volt, 2014 óta pedig a Századvéggel közösen alapított konzorciumon keresztül képviseli Magyarország érdekeit Washingtonban. Ezt a budapesti előadását is a Századvég szervezte.
Nem utált minket mindenki Amerikában eddig se
Mack lobbitevékenységének legismertebb eredménye eddig az volt, hogy 2015 májusában összehozott egy kongresszusi bizottsági meghallgatást az oroszbarátságáról is ismert Dana Rohrabacher kaliforniai republikánus képviselő vezetésével. Az eseményről ugyan több amerikai magyar szervezet képviselői lemondták a részvételt, de a megjelent republikánus politikusok megállapították, hogy a demokrata vezetés kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.
A hétfői budapesti előadása előtti beköszöntőből úgy tűnt, hogy Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke olvassa a Mandinert, ugyanis Trump külpolitikai tanácsadójának, Jeffrey D. Gordonnak lapunknak adott interjúját idézve azt mondta a várható magyar-amerikai kapcsolatokról, hogy „We're gonna make the America-Hungary relation great again”, azaz „Újra naggyá tesszük az amerikai-magyar kapcsolatot!”
Ami egyébként már a demokraták alatt sem volt olyan rossz, amint arról Connie Mack a szót átvéve gyorsan megnyugtatta a hallgatóságot. „Két évvel ezelőtt, amikor itt jártam, az volt – az egyébként hamis – narratíva, hogy senki se szereti Magyarországot az amerikai kormányban.” Azonban ez akkor sem volt igaz, ugyanis Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkár álláspontja egyáltalán nem tükrözte egészében, hogy a kongresszus és a kormány más részei milyen érzelmekkel viseltetnek Magyarország iránt – mondta Mack.
Vagyis már eddig is jók voltak a kétoldalú kapcsolatok, most is azok, és ezután is jók lesznek, méghozzá azért, mert a magyar és amerikai emberek közös értékeket és ideákat osztanak. Például azt, hogy meg kell védeni az állampolgárokat és az identitásukat – fejtegette a lobbista.
Mack nagyon optimista Trump és Orbán telefonbeszélgetése miatt
Connie Mack nagyon jó kezdetnek tartja Trump és Orbán telefonbeszélgetését, ami szerinte jól megalapozza a hosszú távú, személyes kapcsolatukat. Mack szerint például ez után a beszélgetés után az is elképzelhető, hogy Trump majd kikéri a jövőben Orbán véleményét – nem csak Magyarországgal, de Európával kapcsolatban is, hiszen most is megtárgyaltak európai ügyeket.
A lobbistának az is meggyőződése: olyan biztosan nem lesz az új kormány alatt, hogy amerikai kormánytisztviselők nyíltan kifejezik a rosszalló véleményüket a magyar belügyekről – utalva ezzel André Goodfriendre. Az előadásában többször visszatért arra, hogy tartózkodni fognak az ilyesmitől.
Trump kormányalakításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy naponta változik a lehetséges külügyminiszterek listája – viccesen hozzátette, hogy az előadás előtt is még csekkolnia kellett a Twittert, hogy bedobtak-e egy új nevet. Mint mondta, az alelnök Mike Pence fontos szerepet fog elfoglalni, megerősítve ezzel azokat az elemzői véleményeket, hogy Trump sok szakmai kérdésben Pence-re hagyatkozik majd.
Mack is tett személyeskedő megjegyzéseket Trumpra, de Amerikában ilyen a politika
Az előadás után Szabó Dávid József, a Századvég programigazgatója beszélgetett Mackkel. Az első kérdése rögtön az volt, hogy el fogja-e veszíteni a lobbista a munkáját. Trump ugyanis azt tervezi, hogy olyan lobbitörvényt alkot, amely megtiltaná korábbi köztisztséget betöltőknek – vagyis a korábbi kongresszusi képviselő Macknek is –, hogy idegen országok számára lobbizzanak.
Mack erre azt mondta, hogy eléggé macerás lesz egy ilyen törvényt meghozni, és még ha sikerül is, sok idő eltelik, mire a kongresszuson átmegy és végül az elnök aláírja. Ezért egyelőre bizakodik, hogy tudja folytatni a munkáját. Hogy – a 2015-ös nagy felhajtással megrendezett meghallgatás óta – pontosan milyen munkát végez a magyar adófizetők pénzéből, az sajnos nem derült ki, mert a századvéges moderátoron kívül más nem kérdezhetett.
A moderátor felvetette azt is, hogy Mack elég keményen bírálta Trumpot a kampányban, utólag viszont már hangosan üdvözli a győzelmét. Mack válaszul az előválasztást és a kampányt egyfajta családi vitához hasonlította: amikor vége a választásnak, újra egyesül a család. Nem felejtik el, amiket egymás fejéhez vágtak, de háttérbe szorítják őket.
Ezt bizonyítja az is, hogy Trump olyanokat is felkért a kormányába, akik korábban a bírálói voltak – magyarázta Mack. Saját magáról azt mondta: az előválasztás során Jeb Bush-t támogatta és valóban kritizálta Trumpot, de a stílusa csak néha volt személyeskedő. Lehet, hogy itt ez furcsa, „de Amerikában így működik a politika” – zárta rövidre a kérdést.