Nem mondhatja csak úgy, hogy a német szövetségi kormány vonja vissza a szatírát vagy hogy valahogy töröljék az internetről a felvételt. Németországban az ilyesmi megengedett. Különösen jónak találom, ahogy a német civil társadalom – még Beatrix von Storch is, aki ha jól emlékszem, két héttel ezelőtt le akart lőni engem ezért az éneklős videómért, most viszont az elsők között állt ki a sajtó és a művészetek szabadsága mellett – kiállt ezekért a jogokért. Mindenki egy véleményen volt: ilyet igenis szabad legyen csinálni, je suis Extra3.
Erdoğan úr! Vannak persze olyan esetek is, amikor olyasmit teszünk Európában, Közép-Európában, amelyek nem megengedettek. Van egyrészről a művészetek szabadsága, amibe beletartozik a művészet, a szatíra, a szórakozás: ezt szabad. Másrészről pedig van a – mi is rá a megfelelő szó? – ... az ócsárló kritika. Ez egy jogi fogalom. Ez Németországban sem megengedett. Megértette, Erdoğan úr? Az utóbbi büntethető. És törölhetik is. De csak utána. Ez így elsőre lehet, bonyolultnak tűnik, úgyhogy gyakorlati példával magyarázom el.
Van egy versem, igen, ez végülis egy vers, az a címe, hogy Ócsárló kritika. Be lehetne játszani a Nena-dalnak egy picit törökösített verzióját alá? És háttérnek egy török zászlót is kérnék. Nagyon jó. Tehát a vers. Ami most következik, az az, amit nem szabad csinálni. Ha ezt nyilvánosan adná valaki elő, az tilos lenne.