A CDU/CSU részéről üdvözölték, hogy a kormány eleget tett Ankara kérésének. „A szatírában mindent szabad, de nem minden sértegetés szatíra”, arról pedig a bíróságoknak kell határozniuk, hogy hol van a határ a kettő között, emelte ki Volker Kauder, a pártszövetség parlamenti frakcióvezetője.
Az SPD bírálta a döntést. Thomas Oppermann, a szociáldemokrata párt frakcióvezetője elmondta, hogy az üggyel a CDU-s belügyminiszter és a kancellár – a CDU elnöke –, valamint az SPD-s külügyminiszter és az SPD-s igazságügyi miniszter foglalkozott. Nem jutottak egyetértésre, és mivel egyik oldalnak sem volt többsége, a kormány működését szabályozó előírásoknak megfelelően a kancellár döntött az ügyben. Az SPD szerint Angela Merkel rossz döntést hozott, méghozzá egy korszerűtlen jogszabály alapján, amelyet haladéktalanul meg kell semmisíteni, nyilatkozott Thomas Oppermann.
Egy modern demokráciában nem járja, hogy szatíráért felségsértési eljárást akasztanak az ember nyakába, és előjogai vannak államfőknek vagy uralkodóknak. A török államfő pedig a mindenkire egyformán érvényes német jogszabályok alapján is eljárhat, feljelentést tehet és elégtételt követelhet, ha úgy érzi, hogy megsértették, mondta.
Német sajtó: Minek ez a paragrafus?
A német újságírók szövetségének elnöke, Frank Überall közleményében rámutatott, hogy a török államfő ezt már meg is tette – egy ügyvédi iroda útján eljárást kezdeményezett Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen –, és úgy vélte, ezért nem lett volna szükség arra, hogy Angela Merkel a 103. paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön. Mindenesetre üdvözlendő, hogy a kancellár kilátásba helyezte a paragrafus megszüntetését, mert „a felségsértésnek nincs helye egy demokrácia büntetőtörvénykönyvében”, tette hozzá az újságíró-szövetségi elnök.