Országgyűlés: nekiment az ellenzék Orbán Viktornak

KDNP: jó eredmények, de súlyos aggodalmak a folytatást illetően 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a múlt heti uniós csúcs jó eredménnyel zárult, ugyanakkor súlyos aggodalmak merültek fel a jövőt illetően. Harrach Péter a kormányfő hétfői napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlésben azt mondta: Európa határainak védelme és a schengeni megállapodás betartása reményt keltett, hogy a migrációs veszély csökkenni fog, de a betelepítési szándék ezt a reményt eltüntette. A kormánypárti képviselő kiemelte a közép-kelet-európai régió, az érdekeket jól képviselő V4-ek együttműködését, ami megmutatkozott Brüsszelben is. Kitért arra is, hogy Magyarország egy éve küzd a migránsáradat megállításáért, ez egy széllel szembeni küzdelem, és azt is jelenti, hogy sok konfliktust kell felvállalni az unióban is. 

A frakcióvezető fontosnak nevezte a nemzetek Európáját, és rámutatott: számunkra is fontos, hogy egynél több fizetőeszköz létezik az unióban. A külföldiek foglalkoztatásával összefüggő juttatásoknál elérhető kompromisszumot sikerült kötni, és ez megvédi Magyarországot a munkaerő szabad áramlásának korlátozásától. Harrach Péter ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: fontos nemzeti ügyekben nemzeti egységre lenne szükség, és bár ennek némi jelét látta, egészében véve hiányzott ez a szempont.

MSZP: a magyarokat lefokozták és ehhez Orbán asszisztált

Az MSZP szerint az uniós csúcson a magyar embereket lefokozták, és ehhez Orbán Viktor miniszterelnök asszisztált. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalásra reagálva szomorúnak tartotta, hogy a kormányzati kommunikáció győzelmi, jelentésekről adott hírt, holott ma kevesebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állampolgárokat Európában, mint eddig. Szerinte az osztrák és a német kancellár hétvégi nyilatkozata azt jelzi, hogy a Magyarországról munkát vállalni akarók másodrendű állampolgárokká válnak Európában. Hozzátette: a hétvégi döntés magában hordozza azt a veszélyt, hogy lesz egy olyan kétsebességes Európa, amely a magyar nemzeti érdekekkel szöges ellentétben áll. A brit népszavazásról szólva megjegyezte: legalább vannak olyan országok Európában, ahol még lehet népszavazást tartani, ugyanis Magyarországon nem lehet.

A menekült kérdésről Tóbiás József azt mondta: Európa valójában most ott tart, amit az ellenzék mondott egy évvel ezelőtt. „Ön most ott tart, hogy éppen az erdélyi magyarság elé akar húzni kerítést, ez az ön megoldása” - fordult a miniszterelnök felé, megjegyezve, hogy az osztrákok, a szlovénok és a németek együtt akarnak működni. Tóbiás József kérdőre vonta a miniszterelnököt arról, hogy lehet, hogy hétvégén 500 menekült lépett be Magyarországra. Szerinte szükség van arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottság monitoringot folytasson arról, hogy a kormány mondatai megfelelőek-e a magyar emberek biztonsága szempontjából.

Jobbik: legyen népszavazás a kvótáról

A Jobbik elnök-frakcióvezetője nem tartja elégségesnek azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondja, elutasítja a kvótát. Vona Gábor ismét szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy népszavazást lehessen tartani a menekültek elosztásáról szóló európai uniós kvótáról. A kormányfő napirend előtti felszólalására válaszolva az ellenzéki politikus azzal indokolta, hogy nem tartja elégségesnek Orbán Viktor szavát, hogy korábban Románia uniós csatlakozásának támogatását is a székely autonómia megteremtésétől tette függővé. Mégis, e nélkül is tag lett az ország – mutatott rá. Példaként hozta fel a külföldiek földszerzését is.

Vona Gábor azt javasolta, módosítsák az alaptörvényt a kvótával kapcsolatos népszavazás kiírásához. Azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a következő, márciusi uniós csúcson hivatkozzon a Jobbikra, ha Magyarországra akarják kényszeríteni a kvótát. Ha kell, a Jobbik az embereket az utcára viszi – közölte. A pártelnök a homályosnak tartotta a zárónyilatkozatot és zavarosnak az ezzel kapcsolatos kormányzati nyilatkozatot. Azon véleményének is hangot adott, nem tartja kizártnak, hogy a kelet-közép-európai államoknak az EU szétesése miatt a saját lábukra kell állniuk.

A gyermekek után járó szociális juttatásokkal összefüggésben azt mondta, érdemes volna felvetni azt is, nem volna-e méltányos, hogy amikor Nyugatról Keletre jön egy multinacionális cég, a nyugati béreket fizesse a munkavállalóinak. Vona Gábor szorgalmazta, hogy a nyugatra vándorolt magyaroknak is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a gyakorlatban is tudjanak élni szavazati jogukkal. 

LMP: a tőke Európája helyett az emberek Európájáról kellene beszélni

Az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint a tőke Európája helyett az emberek Európájáról kellene beszélni, s ennek szerinte ellentmond a brit megállapodás. Értékelése szerint ha az európaiak biztonságáról, jólétéről, szociális ellátásáról van szó, akkor az EU nem működik, viszont amikor a bankok érdekeiről van szó, akkor hatékonyak az unió intézményei. Schiffer András a szociális Európa mellett foglalt állás, kifejtve: David Cameron brit kormányfő a londoni city Európáját szeretné megteremteni, vagyis azt, hogy a city érdekeit ne korlátozzák egységes pénzügyi szabályok. Felvetette: mi a biztosíték, hogy ez nem válik precedenssé? Werner Faymann osztrák kancellár hasonló lépéseket szorgalmaz, ami hátrányosan érintheti az ingázó nyugat-magyarországi családokat – tette hozzá. Azt is kérte: a külföldön munkát vállalóknak tegyék lehetővé, hogy levélben szavazzanak a magyar választásokon.

Az ellenzéki politikus a migrációról szólva úgy fogalmazott: ugyanaz a szerencsétlenkedés folytatódott, amiről az elmúlt egy év szólt, s ebben minden állam- és kormányfőnek felelőssége van. Azoknak is felelőssége van, akik elindították az egyedüli lépések politikáját, mert ez kizárja a közös fellépést. Schiffer András a csúcs témakörei közül hiányolta a fegyverkereskedelem korlátozását, utalva arra, hogy amíg egyes cégek érdekeltek a konfliktusokban, addig csak „szitával mérnek ki tengervizet minden csúcson”. Emellett szóvá tette, hogy nem esett szó arról sem, hogy az EU milyen lépéseket tesz az adóelkerülés ellen.

Fidesz: direkt nemzetpolitikai érdek az uniós tagság

A Fidesz frakcióvezetője szerint az uniós tagság nem csupán elvont értékeket jelent Magyarország számára, hanem direkt nemzetpolitikai érdeket. Kósa Lajos a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: ha nem lenne unió, nem lehetett volna a kettős állampolgárság intézményét bevezetni, ez az uniós keretrendszer nélkül Magyarország számára elérhetetlen lett volna. A kormánypárti politikus azt mondta, reméli, Tóbiás József, MSZP-elnök vissza tud emlékezni, hogy az erről rendezett népszavazáson hogyan voksolt. Arról, hogy Magyarországon ne lehetne népszavazást rendezni, azt mondta: ennyire nem lehet feledékeny. Az uniós tagságról nem népszavazás döntött? – kérdezte.

Kósa szóvá tette, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényt Vona Gábor, Jobbik-elnök nem szavazta meg. Utalva a migrációval összefüggő tervezett alaptörvény-módosításra, megjegyezte, ha a Jobbik a magyar emberek biztonságát tartaná fontosnak, akkor támogatná azt. A fideszes politikus szerint Schiffer András, LMP-frakció vezetője nem cáfolta meg önmagát, és nagy ívű hozzászólásában az uniós együttműködéstől az IKEA-adócsalásáig mindenről szó volt. Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy, az ingázókra nem vonatkozik a megállapodás, így Ausztria, szemben az elhangzottakkal nem tud vérszemet kapni. Azt javasolta, tanulmányozza a szöveget, és akkor a félreértéseket el lehet kerülni.

Kósa Lajos hozzátette: az LMP-s politikus akárhányszor arról beszél majd, hogy széleskörű kivándorlás-válság sújtja Magyarországot, mert magyarok uniós országokban vállalnak munkát, mindig felhívja a figyelmét, teljesen félreérti az unió lényegét. Nem is érti, miért gondolja azt, hogy széleskörű perspektívát képvisel. Ha valaki az unió országaiban munkát vállal, az nem kivándorol, hanem él az unió, az európai polgárok jogaival – rögzítette. Megjegyezte: majdnem hárommillió német dolgozik az unió területén, de nem Németországban.