A migrációs válság és '56 között vontak párhuzamot megemlékező politikusok

Gyurcsány Ferenc a fővárosi 1956-os emlékmű előtt tett pénteki ünnepi sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. „Ilyen konfliktusok küszöbén állunk most már évek óta, ebből húz hasznot jó néhány, azt gondolom, hogy tisztességtelen és a végén a hazát romboló politikai irányzat és politikus” – fejtette ki álláspontját Gyurcsány Ferenc. Szerinte akik békét, demokráciát és függetlenséget akarnak, azoknak meg kell próbálniuk jobb életet teremteni sok millió embernek, „mert nem elvont fogalmak alakítják az emberek életét, hanem a hétköznapjaik”.

Gyurcsány Ferenc ezért pártja nevében azoknak ígért új politikát, akik reménytelenségben élnek és a rendszerváltozás után joggal elhagyatottnak érzik magukat. A sokak Magyarországát kell megteremteni a keveseké helyett, az „elfeledett kétharmad világát kell felépíteni”, hogy azt érezzék, nem csak keveseknek „jött be” a rendszerváltozás – tette hozzá. Az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Hódmezővásárhelyen.

Lázár az igazságtételt hiányolja

Lázár János a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének, valamint a Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesületének ünnepi közgyűlésén azt mondta, a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással. Szégyen, hogy úgy végeztek ki több száz, és börtönözhettek be több tízezer embert 1956-ban és 1957-ben, hogy annak 1990 után semmilyen következménye nem volt, a valódi bűnösök megbüntetése elmaradt. Szégyen, hogy megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után és „nevetséges körülmények” között kell bíróság elé állnia – hangoztatta a politikus.

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter a Pest megyei Szobon tartott ünnepi megemlékezésen azt mondta: tisztelettel fejet hajtunk azok előtt az emberek előtt, akik kiharcolták a szuverenitásunkat és a szabadságunkat. Hozzátette, e két érték megőrzése mindenki számára fontos, a fiatalok figyelmét pedig külön is felhívta arra: éljék át és a saját életükben valósítsák meg a tiszta forradalom üzenetét. 

Kósa és Varga a migrációs válsággal vont párhuzamot

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője pénteken Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen leszögezte, ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országunkat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket. „Kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem” – nyomatékosította. A kerítés – tette hozzá – nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.

A magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát - csatlakozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a budapesti Fidesz megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt. A tárcavezető szerint az európai vezetőknek nincs felhatalmazásuk az európaiaktól arra, amit ma tesznek, az emberek ugyanis „minden híradás szerint a magyar politikát támogatják, mert nem szeretnék, ha egy százezres, milliós migránstömeg érkezne az unió területére”.

A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is – fogalmazott Varga, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány továbbra is a magyar emberek érdekeit képviseli, saját döntéseiben bízik, és vállalja, ha küzdeni kell Magyarország nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségéért.

Mint arról korábban beszámoltunk, Kocsis Máté azt emelte ki a Corvin közben elmondott beszédében, hogy a magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták, hogy eltörölje a nemzetüket, mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van, azért harcolni kell, és ezt meg is tették, ha szükséges volt.

Az MSZP a kormány megemlékezését kritizálta

Az MSZP szerint a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot. A Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke által jegyzett közleményükben emlékeztettek, huszonhat évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot és fogadták el Magyarország demokratikus alkotmányát, amely dokumentum ma már nincs érvényben. A kormánypárt vezetői új alaptörvényt "erőltettek" az országra - írták.

Az MSZP véleménye szerint Magyarországon ma újra olyan emberek gyakorolják a hatalmat, akik a megtévesztés, félelemkeltés és nyers erő együttes erejével akarják kontrollálni a magyar népet. „Nagy Imre mártírhalála az ország önrendelkezéséről, az emberek szabadságáról szól. Ezért nem tud a kormány méltóképp megemlékezni róla” – írták. A közlemény bírálta a közmédiát is. 

A megtorlás és megszállás évei alatt magyarok százezrei menekültek el, új hazájukban esélyt kapva az újrakezdésre. „Európa, Amerika és Ausztrália befogadta a magyar menekülteket - ez is része 1956 szellemiségének. Ezért sem tud mit kezdeni a mai kormány 1956 örökségével” – írják. Az MSZP úgy véli, hogy Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot, évtizedekre eladósítják az országot egy átláthatatlan orosz hitelszerződéssel és egy felesleges atomerőmű-építés tervével, amivel a kormány felélte a korábban maga által kialakított '56-os eszme utolsó erkölcsi alapjait is.

Az Együtt és a PM szerint az ünnep mindenkié

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajítítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié - mondta a fővárosi Vértanúk terén tartott pénteki ünnepi megemlékezésen az ellenzéki párt elnöke. Szigetvári Viktor úgy fogalmazott, az Együtt ezen a napon a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnökre és a magyar szabadságra is emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon – tette hozzá.Szavai szerint az Együttben tudják, hogy sokféle '56 él egymás mellett ma is, és élt a forradalom idején is.

A Párbeszéd Magyarországért szerint 1956 igazi tartalma az a köztársasági politika volt, amelyben a szabadság és az egyenlőség egybeforrt – mondta a párt budapesti, ünnepi megemlékezésén az ellenzéki párt társelnöke. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: 1956 számos új hőst hozott, akik között mindenki megtalálhatta volna a saját politikai világlátásának a legkedvesebbet, de nem alakult ki egységes nemzeti hagyomány. Ma „mindenki válogat”, mindenki kiemeli közülük a világlátásának legmegfelelőbb szereplőt, pedig '56 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle különböző részeket - mondta. Kijelentette, a PM-ben hisznek abban, hogy 1956-ról és a köztársaságról lehet úgy beszélni, hogy az sokak számára kedves legyen, a jövőt lehet úgy építeni, hogy abban mindenki otthonra találjon.

LMP: Elismerést a pesti lányoknak is!

Október 23-a a reményről, az elnyomhatatlan szabadságvágyról szól - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke az ellenzéki párt pénteki budapesti megemlékezésén. Az LMP-s politikus ünnepi beszédében rámutatott: a közösség céljaivá lefordított eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor kézzel foghatóan és nyilvánvalóan megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha.

Szél szerint ugyanakkor a történelemformáló nők, legyenek akár ismertek, akár az utókor számára arctalanná vált személyek, mindig méltatlanul kevés figyelmet kaptak. 1956 közös örökségünk és szeretnénk végre büszkék lenni minden egyes hősére és minden egyes hősnőjére. Legyen végre méltó elismerése a pesti lányoknak is! – szólított fel a II. kerületi Mansfeld Péter parkban tartott ünnepségen Szél Bernadett, felidézve Kéthly Anna, szociáldemokrata politikus, parlamenti képviselő alakját.