Horvát kormányfő: Le kell rombolni a magyar kerítést!

Ragyabunkó kommunista. Mint a söpredék elvtársai.

Hamarosan olyan állapotok lesznek a horvátoknál mint nálunk..ha nem olyanabb... Akkor majd kisebb lesz az arcberendezése.

A hatàrkerítés lerombolása bűncselekmény

(részlet) Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) --------------------------------------- Középiskolai tanulmányait a pesti piarista és a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte, majd érettségi után a zágrábi jogakadémiát hallgatta. A doktorátus megszerzése után patvarista lett a zágrábi törvényszéknél. Szerém vármegye szolgálatában az 1870-es években a közigazgatási pályára lépett. Az 1874. december 5-én Bécsben kelt legfelsőbb határozat alapján, az utolsó Loósi és Hédervári gróf Viczay (Viczay Héder) után családneve mellé felvette a Héderváry nevet, a belási előnevet pedig a hédervári-ra cserélte föl, valamint a Khuen család címerét egyesíthette a Viczay családéval. A Szabadelvű Párt jelöltjeként a győrsziget választókerületben szerzett mandátumot 1875-ben és 1878-ban. 1880. szeptember 6-án feleségül vette gróf Teleki Margit (1860–1922) csillagkeresztes palotahölgyet, akitől két fia született: Sándor (1881–1946) [1] és Károly (1888–1960).[2] Az uralkodó 1882. január 1-jén kinevezte Győr vármegye főispánjává, beiktatása 1882. február 6-án volt, ahol a vízáradások idején elsőrendű adminisztratív tehetségnek bizonyult. Hogy rendezze a horvát anarchikus viszályokat, Horvát-, Szlavón- és Dalmátország bánjává történő kinevezést kapott 1883. december 1-jén, és ezt a méltóságot húsz éven keresztül megtartotta. Ezzel egy időben elnyerte a valóságos belső titkos tanácsosi és a császári és királyi kamarási címet. Csakhamar bekerült a horvát országgyűlésbe, onnan pedig a magyarba. A kezdeti nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött, lecsillapította a felizgatott kedélyeket, rendezte a zilált horvát pártviszonyokat, megszilárdította a magyar állameszmét, megteremtette a Horvát Nemzeti Pártot, nagy reformokat hajtott végre különösen a közigazgatás és a tanügy terén. A horvátok számára azonban hátrányos intézkedésekkel érte el ezeket: Horvátországban erőszakos magyarosítást hajtott végre, a magyar nemzeti szimbólumok elterjesztésével és a magyar nyelv használatának kiterjesztésével. Ellenzékét a horvát–szerb ellentétek szításával gyengítette. A horvátországi választójogi törvényt módosította: szűkítette a választásra jogosultak körét, ezzel biztosítva uralmát.[3] A magyarosító politika ellen több tüntetés volt, ezek közül a legjelentősebb: a császár 1895-ös zágrábi látogatása során egy csoport horvát diák felgyújtotta a magyar zászlót, nacionalista jelszavakat skandálva, így tiltakozva a magyarosítás ellen. ---------------------------------------