400-500 ezer menekült is érkezhet Magyarországra az év végéig, ha Magyarország nem erősíti meg déli határainak védelmét – jelentette ki Szijjártó Péter a visegrádi négyek, illetve Németország és Luxemburg külügyminisztereinek pénteki prágai találkozója után. A cseh miniszter szerint az EU-nak meg kell változtatnia válság kezelésére irányuló pénzügyi segítség rendszerét Magyarország javára.
Akár 400-500 ezer menekült is érkezhet Magyarországra az év végéig, ha Magyarország nem erősíti meg déli határainak védelmét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek, illetve Németország és Luxemburg külügyminisztereinek pénteki prágai találkozója utáni sajtótájékoztatón.
A találkozón, amelyet a V4-ek soros elnöki tisztségét betöltő Csehország kezdeményezett, Lubomír Zaorálek cseh, Grzegorz Schetyna lengyel, Szijjártó Péter magyar, Miroslav Lajcák szlovák, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter és Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője vett részt.
Szijjártó Péter szerint eddig mintegy 180 ezer menekült érkezett Magyarországra. „Magyarország teljesíteni fogja kötelezettségvállalásait, és megvédi az Európai Unió külső határait” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője. „A schengeni határok védelme a legfontosabb. Enélkül az összes többi intézkedés hatástalan” – húzta alá Szijjártó Péter. Rámutatott, hogy a jövő héttől kezdve új törvények lépnek életbe, amelyek szerint például az illegális határátlépés bűncselekménynek fog minősülni.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter úgy vélte, hogy az Európai Uniónak meg kellene változtatnia a migrációs válság kezelésére irányuló pénzügyi segítség rendszerét Magyarország javára. „Ma már nyilvánvaló, hogy Európa alábecsülte a balkáni utat, amely jelenleg egyértelműen az Európába tartó migrációs hullám legfontosabb útjává vált. Ezért meg kellene változtatni az európai pénzügyi támogatásokat Magyarország javára” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: Magyarország eddig 6,7 millió euró nagyságú segítséget kapott a menekültválság kezelésére, míg kiadásai 120 millió eurót tettek ki.
Németország, amely a migránsok legfőbb célországa, az idén mintegy 800 ezer bevándorlóra számít – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. „Csak a következő hétvégén mintegy 40 ezer menekült érkezésére számítunk” – jegyezte meg Steinmeier. Ismételten szolidaritásra kérte az Európai Unió többi tagállamát a jelenlegi migrációs hullám kezelése érdekében. „Talán az Európai Unió történelmének legnagyobb kihívásáról van szó” – húzta alá a német diplomácia vezetője.
A hat külügyminiszter egyetértett abban, hogy a jelenlegi menekültválságot összeurópai szinten kell kezelni, s üdvözölték az Európai Bizottság legutóbbi javaslatait a válság megoldására. Ugyanakkor a négy visegrádi ország, illetve a két nyugat-európai ország továbbra is eltérően ítélik meg a menekültek kötelező befogadási kvótáit, amelyeket a migrációs válság megoldására az Európai Bizottság javasolt – derült ki a sajtótájékoztatón. Míg a visegrádi négyek egyhangúlag elutasítják a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvótákat, Németország és az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg viszont támogatják azt.
„Mi teljes mértékben tudatosítjuk, hogy csak közösen tudunk kiutat találni ebből a helyzetből. Támogatjuk a közös európai megoldásokat, amelyekben a probléma minden aspektusa helyet kap” – fejtette ki Lubomír Zaorálek a visegrádiak nevében. A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be. „Európai problémáról van szó, amely európai megoldást igényel” – jelentette ki Jean Asselborn, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg külügyminisztere.
Szijjártó Péter szerint „először a kihívást kell kezelni, és csak azután a következményeit”. „Ami magát az áthelyezési mechanizmust illeti, továbbra is meggyőződésünk, hogy nem jelent semmiféle mentőövet a probléma megoldásában” – szögezte le Zaorálek. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ezzel kapcsolatban visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a visegrádiak nem lennének szolidárisak a menekültprobléma megoldásában a többi uniós tagállammal. „Hozzáállásunk felelősségről vall” – jelentette ki Lajcák. Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter szerint ügyelni kell arra, hogy a migrációs kérdésben ne jöjjön létre „kétsebességű Európa”, amikor az egyik bekapcsolódik a problémák kezelésébe, míg a másik nem.
A V4-ek külügyminisztereinek kibővített találkozóját rendkívül nagy sajtóérdeklődés kísérte. A cseh külügy közlése szerint szokatlanul nagyszámú, több mint hetven külföldi újságíró akkreditáltatta magát a tanácskozást záró sajtóértekezletre.
„Legalább összekapcsolódik az igazságszolgáltatástól, jogszolgáltatástól való megszabadulás Orbán Viktor nevével” – írta a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
A magyar miniszterelnököt követően most a szlovák kormányfő tárgyal az orosz elnökkel.
Advent negyedik vasárnapján jó hír jött.
Még elektronikai termékeket is tudunk venni szenteste napján, de szerszámot már nem nagyon.
Béke kellene nemcsak a harctéren, de legalább adventkor a lelkekben is. Mégis lehetetlennek tűnik mindez. A tét azonban túl nagy ahhoz, hogy kétségbeessünk. Szánthó Miklós írása.
