A magyarországi helyzethez annyit még hozzáfűzött, hogy a támogatja a budapesti konferencia ötletét. „Ha úgy azt fogalmazzuk meg, hogy Európa ne hagyjon minket egyedül ebben a helyzetben, akkor ezzel mélységesen egyetértek” – jelentette ki a szakértő.
Ezután Nagy Boldizsár nemzetközi jogász kapott szót, akinek előadása nagyban támaszkodott statisztikai adatokat és táblázatokat tartalmazó diasorára. Megszólalásának elején azonban fontosnak tartotta érzékeltetni a bevándorlók és a menekültek közötti különbséget egy olyan fiú történetével, akinek családját lemészárolták iszlám radikálisok, rajta kívül csak a járásképtelen nagymamája maradt életben, akit a hátán vitt át a török határon. Azt elfogadja Nagy, hogy a koszovóiak gazdasági bevándorlók, a szírek viszont nem azok, annál is inkább, mert 20 százalékuk 13 év alatti.
A menekültek nem illegális bevándorlók – hívta fel a figyelmet a jogi különbségre Nagy Boldizsár, továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jog alapján menekültnek minősülő személyeket akkor is be kell majd engedni a határon, ha már áll a kerítés.
A kerítéssel kapcsolatban osztotta Tálas Péter azon gondolatát, miszerint az nem állítja meg azokat, akik be akarnak jutni. „Hiába négyméteres egy kerítés, akkor is 80 centinél vágják át” – mondta. Szerinte a megoldás csak akkor tud hatékonyan működni, ha teljes hosszában éjjellátó kamerarendszerrel szerelik fel, azt folyamatosan figyelik, és szükség esetén a megfelelő szervek azonnal a helyszínre tudnak érni. Mindez óriási költség lenne a kerítés megépítésén felül. Nagy Boldizsár úgy látja: ez nem éri meg, mert a Belügyminisztérium szerint eddig is elfogták az illegális határátlépők 97-98 százalékát, tehát a kerítésépítéssel a fennmaradó 2-3 százalék elfogására költünk el milliárdokat.
A jogász arról is beszélt, hogy hosszú távú terhet csak azok az irreguláris határátlépők jelentenek Magyarország számára, akiket menekültként védelemben kell részesíteni (tavaly nagyjából 500 fő volt ilyen), mindenki más kitoloncolható. Emellett a dublini rendszer egy további fontos szabályára hívta fel a figyelmet: azt a Magyarországra illegálisan belépett bevándorlót, aki öt hónapnál tovább tartózkodik egy másik uniós országban, ezen határidő után már nem lehet visszaküldeni Magyarországra. Akit pedig visszaküldenek, azokat is ki lehet toloncolni, ha nem felelnek meg a menekültstátuszhoz szükséges feltételeknek.