A menekültek nem illegális bevándorlók – hívta fel a figyelmet a jogi különbségre Nagy Boldizsár, továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jog alapján menekültnek minősülő személyeket akkor is be kell majd engedni a határon, ha már áll a kerítés.
A kerítéssel kapcsolatban osztotta Tálas Péter azon gondolatát, miszerint az nem állítja meg azokat, akik be akarnak jutni. „Hiába négyméteres egy kerítés, akkor is 80 centinél vágják át” – mondta. Szerinte a megoldás csak akkor tud hatékonyan működni, ha teljes hosszában éjjellátó kamerarendszerrel szerelik fel, azt folyamatosan figyelik, és szükség esetén a megfelelő szervek azonnal a helyszínre tudnak érni. Mindez óriási költség lenne a kerítés megépítésén felül. Nagy Boldizsár úgy látja: ez nem éri meg, mert a Belügyminisztérium szerint eddig is elfogták az illegális határátlépők 97-98 százalékát, tehát a kerítésépítéssel a fennmaradó 2-3 százalék elfogására költünk el milliárdokat.
A jogász arról is beszélt, hogy hosszú távú terhet csak azok az irreguláris határátlépők jelentenek Magyarország számára, akiket menekültként védelemben kell részesíteni (tavaly nagyjából 500 fő volt ilyen), mindenki más kitoloncolható. Emellett a dublini rendszer egy további fontos szabályára hívta fel a figyelmet: azt a Magyarországra illegálisan belépett bevándorlót, aki öt hónapnál tovább tartózkodik egy másik uniós országban, ezen határidő után már nem lehet visszaküldeni Magyarországra. Akit pedig visszaküldenek, azokat is ki lehet toloncolni, ha nem felelnek meg a menekültstátuszhoz szükséges feltételeknek.
Nógrádi György vitába szállt az előző két megszólalóval, és jelezte, fenntartja korábbi kijelentését, amelyben a kerítés megépítését szorgalmazta. Úgy véli, az Egyesült Államok által kezdeményezett fegyveres konfliktusokért most Európa fizet. Nógrádi egyetért az olasz miniszterelnök törekvéseivel, azaz hogy a hírszerzés eszközeivel fel kell térképezni az embercsempészek útvonalait, módszereit, eszközeiket meg kell semmisíteni, Líbiában pedig részt kell venni a rend helyreállításában. Sajnálatosnak nevezte, hogy ezek az ENSZ BT felhatalmazása híján nem valósulnak meg, és hogy ez EU a bevándorlás ügyében sem tudott hatékony, közös megoldást kidolgozni.
Nógrádi a bevándorlás kedvezőtlen hatásai között említette, hogy a svédországi bevándorlók kilencvenszer annyi bűncselekményt követnek el, mint a helyiek; illetve, hogy az albán maffia 15 év alatt nagyjából egymillió embert csempészett az EU-ba, és ez nyilván nem független a bűnszervezetük jelentős erősödésétől. Vitapartnerei ennek kapcsán figyelmeztették: albán maffia előtte is volt Európában, és a növekedésüket aligha érintené a kerítés megépítése. Azt is megjegyezte Nógrádi, hogy azokon a helyeken, ahol kerítést („technikai határzárat”) létesítettek, a tapasztalatok szerint 90 százalékkal visszaesett a bevándorlás mértéke. Nagy Boldizsár és Tálas Péter ezt az állítást hevesen vitatták, az pedig nem derült ki, hogy ennek a számadatnak mi a forrása. A vita során Nagy Boldizsár többször olvasott fel azon melegében az internetről kikeresett számadatokat, pontos forrásmegjelöléssel, és felrótta Nógrádinak, hogy ő csak általánosságban „statisztikákra” vagy „német statisztikákra” hivatkozik.