Menekültáradat: mire jó egy kerítés?

2015. június 24. 17:20

Egy kerítés nem állít meg senkit – ebben többen is egyetértettek a Külügyi és Külgazdasági Intézet menekültügyről szervezett kerekasztal-beszélgetésén. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint a menekültnek minősülő személyeket akkor is be kell majd engedni a határon, ha már áll a kerítés. Nógrádi György viszont továbbra is kitart a határra építendő kerítés szükségessége mellett. Tudósításunk.

2015. június 24. 17:20
Lándori Tamás

Az Európára nehezedő bevándorlási nyomásról és a déli határra felhúzandó kerítésről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Külügyi és Külgazdasági Intézetben szerdán délelőtt. Az Európa válaszai a migrációra – megoldás lehet-e a határok lezárása? címet viselő eseményen az intézet Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt, a CEU és az ELTE jogi karának oktatóját; Tálas Péter történészt, biztonságpolitikai szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját; valamint Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt, a Corvinus Egyetem oktatóját ültette egy asztalhoz. 

A beszélgetés Tálas Péter rövid gondolatébresztőjével kezdődött, melyben kifejtette: csodálkozik, hogy Európát váratlanul érte a bevándorlási hullám, szerinte korábban lett volna idő és lehetőség felkészülni erre. Nyilvánvalónak nevezte, hogy ameddig Szíriában polgárháború dúl, Líbiában pedig káosz uralkodik, ezekről a területekről menekülni fog a lakosság. Tálas kétségét fejezte ki, hogy ezeket a menekülteket egy kerítés megállítaná. „Aki ezer kilométert megy, azt egy kerítés nem állítja meg” – fogalmazott Tálas. Amíg a válságövezetekben nincs megoldás, addig a bevándorlási hullámot nem lehet megállítani – vélekedett; hozzátéve, szerinte Európának ebben a folyamatban kellene közreműködnie. 

Tálas Péter arról is beszélt, hogy a bevándorlással kapcsolatos politikai retorika részben népszerűséghajhász és képmutató, mivel Európának nagy szüksége van a bevándorlókra, tudniillik elöregedő társadalma egyre kevésbé képes önmaga fenntartását finanszírozni. Különösen elhibázottnak gondolja azt, ha megpróbálják a bevándorlókat a terrorizmussal összefüggésbe hozni. Másfél évtizedes szakértői munkájára hivatkozva állítja: „Soha nem a bevándorlók a terroristák. Nincs is hozzá hely- és nyelvismeretük”. Azt elismerte, hogy a bevándorlók második-harmadik generációi közül kerülnek ki terroristák, itt azonban – tette hozzá – az oktatás felelősségét is meg kell vizsgálni, miképpen nem sikerült őket európai iskolákban megtanítani arra, „hogy ne robbantsák fel a metrót”. Európa problémája, hogy nem tud hatékonyan integrálni – foglalta össze Tálas. 

A magyarországi helyzethez annyit még hozzáfűzött, hogy a támogatja a budapesti konferencia ötletét. „Ha úgy azt fogalmazzuk meg, hogy Európa ne hagyjon minket egyedül ebben a helyzetben, akkor ezzel mélységesen egyetértek” – jelentette ki a szakértő. 

Ezután Nagy Boldizsár nemzetközi jogász kapott szót, akinek előadása nagyban támaszkodott statisztikai adatokat és táblázatokat tartalmazó diasorára. Megszólalásának elején azonban fontosnak tartotta érzékeltetni a bevándorlók és a menekültek közötti különbséget egy olyan fiú történetével, akinek családját lemészárolták iszlám radikálisok, rajta kívül csak a járásképtelen nagymamája maradt életben, akit a hátán vitt át a török határon. Azt elfogadja Nagy, hogy a koszovóiak gazdasági bevándorlók, a szírek viszont nem azok, annál is inkább, mert 20 százalékuk 13 év alatti. 

A menekültek nem illegális bevándorlók – hívta fel a figyelmet a jogi különbségre Nagy Boldizsár, továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jog alapján menekültnek minősülő személyeket akkor is be kell majd engedni a határon, ha már áll a kerítés.

A kerítéssel kapcsolatban osztotta Tálas Péter azon gondolatát, miszerint az nem állítja meg azokat, akik be akarnak jutni. „Hiába négyméteres egy kerítés, akkor is 80 centinél vágják át” – mondta. Szerinte a megoldás csak akkor tud hatékonyan működni, ha teljes hosszában éjjellátó kamerarendszerrel szerelik fel, azt folyamatosan figyelik, és szükség esetén a megfelelő szervek azonnal a helyszínre tudnak érni. Mindez óriási költség lenne a kerítés megépítésén felül. Nagy Boldizsár úgy látja: ez nem éri meg, mert a Belügyminisztérium szerint eddig is elfogták az illegális határátlépők 97-98 százalékát, tehát a kerítésépítéssel a fennmaradó 2-3 százalék elfogására költünk el milliárdokat.

A jogász arról is beszélt, hogy hosszú távú terhet csak azok az irreguláris határátlépők jelentenek Magyarország számára, akiket menekültként védelemben kell részesíteni (tavaly nagyjából 500 fő volt ilyen), mindenki más kitoloncolható. Emellett a dublini rendszer egy további fontos szabályára hívta fel a figyelmet: azt a Magyarországra illegálisan belépett bevándorlót, aki öt hónapnál tovább tartózkodik egy másik uniós országban, ezen határidő után már nem lehet visszaküldeni Magyarországra. Akit pedig visszaküldenek, azokat is ki lehet toloncolni, ha nem felelnek meg a menekültstátuszhoz szükséges feltételeknek. 

Nógrádi György vitába szállt az előző két megszólalóval, és jelezte, fenntartja korábbi kijelentését, amelyben a kerítés megépítését szorgalmazta. Úgy véli, az Egyesült Államok által kezdeményezett fegyveres konfliktusokért most Európa fizet. Nógrádi egyetért az olasz miniszterelnök törekvéseivel, azaz hogy a hírszerzés eszközeivel fel kell térképezni az embercsempészek útvonalait, módszereit, eszközeiket meg kell semmisíteni, Líbiában pedig részt kell venni a rend helyreállításában. Sajnálatosnak nevezte, hogy ezek az ENSZ BT felhatalmazása híján nem valósulnak meg, és hogy ez EU a bevándorlás ügyében sem tudott hatékony, közös megoldást kidolgozni. 

Nógrádi a bevándorlás kedvezőtlen hatásai között említette, hogy a svédországi bevándorlók kilencvenszer annyi bűncselekményt követnek el, mint a helyiek; illetve, hogy az albán maffia 15 év alatt nagyjából egymillió embert csempészett az EU-ba, és ez nyilván nem független a bűnszervezetük jelentős erősödésétől. Vitapartnerei ennek kapcsán figyelmeztették: albán maffia előtte is volt Európában, és a növekedésüket aligha érintené a kerítés megépítése. Azt is megjegyezte Nógrádi, hogy azokon a helyeken, ahol kerítést („technikai határzárat”) létesítettek, a tapasztalatok szerint 90 százalékkal visszaesett a bevándorlás mértéke. Nagy Boldizsár és Tálas Péter ezt az állítást hevesen vitatták, az pedig nem derült ki, hogy ennek a számadatnak mi a forrása. A vita során Nagy Boldizsár többször olvasott fel azon melegében az internetről kikeresett számadatokat, pontos forrásmegjelöléssel, és felrótta Nógrádinak, hogy ő csak általánosságban „statisztikákra” vagy „német statisztikákra” hivatkozik.

Nagy Boldizsár reagált Nógrádi azon kijelentésére is, miszerint Európa nem tud mit kezdeni a képzetlen szubszaharai bevándorlókkal. Ismét a gazdasági bevándorlók és a menekültek közötti különbséget hangsúlyozta: előbbiek között sokan éppen azért jönnek, mert versenyképes képzettséggel rendelkeznek. Nagy elmondta, az itt tartózkodó fekete-afrikai bevándorlók körében kétszer akkora a felsőfokú végzettség aránya, mint a magyar lakosság körében.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 175 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
áfonya
2015. június 25. 07:56
Annyira hülye a cikk író nem tudja mire való a kerítés .Elsősorban kaput nyitnak a kerítésen ,hogy minden tolvaj rabló illetéktelen ne vágjon át a legyen az telek birtok határon keresztül. Szoci bolsik szeme előtt a régi láger kerítések ábrája lebeg amit megépítettek ők mert azon nem voltak kapuk át kelők.Félelem árnyéka hosszú. Iró tudatáig eljusson ,minden lezárt határnál vannak át kelő helyek ahol járművekkel akár gyalog át lehet utazni egyik országból a másikban.....Most a cikk író baja az hogy aki nem tudja magát igazolni vagy bűncselekményt követ el megszegi a vámszabályokat azt a határnál elkapják megbűntetik,,az a baja hogy az országunk nem árjáró ház mindenki számára korlátlanul .Szoci bolsik ismét bebizonyították a bűnöző réteget segítenék a kerítés nélküli határral,ismét az ország ellen a magyar nép biztonságát veszélyeztetnék.
szuverén
2015. június 25. 07:50
-Döbbenetesek az értelmes emberek, értelmetlen vitái. -Kell-e, jó-e a kerítés? Nem jó, szükséges rossz! Nem állítja meg a menekülteket? Nem, de nagymértékben fékezi. Akkor meg minek? Azért, hogy kevesebben jöjjenek. A rendőrség sem tud minden bűnözőt elfogni, mégsem minősíti senki felesleges pénzkidobásnak, a rájuk költött pénzt. -Van köztük terrorista, ha igen mennyi? Mennyi az értelmiségi? Lényegtelen kérdés, mert nem ez itt a kérdés! -A menekültek, lelketlen emberkereskedők áldozatai is? Igen. Azonban Európa, is kezd az emberkereskedők szintjére sűjjedni. Kvóta, ezt befogadjuk, azt nem, visszaküldjük, mert nem felel meg a kritériumoknak, nem fogadjuk vissza, mert nem a mi hibás „termékünk”. Ez, mi más mint kufárkodás???
pollip
2015. június 25. 06:14
Nógrádinak hiszek én is. A kerítést nem lehet átvágni csípő fogóval, nem lehet alatta alagutat ásni és nem lehet átmászni rajta. Nato kerítés.
Mindjárt
2015. június 25. 05:36
Magyarország ne legyen Európa szemétlerakója! Ebben a legtöbb magyar egyet ért és csak azok akarják odadobni hazánkat az afrikai inváziónak akik nem magyarok, magyarúl beszélnek, magyar állampolgárok de nem magyarok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!