Átadták a megújult margitszigeti Zenélőkutat és Japánkertet

Tarlós István főpolgármester adta át szerdán a felújított Zenélőkutat és a Japánkertet a budapesti Margitszigeten. Az ünnepélyes átadáson Tarlós István felidézte a kút történetét és felhívta a figyelmet arra is, hogy a Zenélőkút nem azonos a Margitsziget déli részén található zenélő szökőkúttal, amelyet még 2013-ban adtak át.

Az 1936 óta a Margitsziget északi részén található Zenélőkút az eredetileg Marosvásárhely főterén 1820 és 1822 között felépített Bodor-kút másolata. A kút Bodor Péter székely ezermesterről kapta a nevét. A másolatot a Margitszigeten 1936-ban építették fel. A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon építész tervei alapján. A zenélő szerkezet 1997-ben végzett újabb rekonstrukció után lett működőképes. 

A régi dallamtöredékek alapján megírt, középkori magyar dallamokat felidéző 12 részes zenei anyagot Csányi Attila zeneszerző állította össze. A kupola Neptun szobra 24 óra alatt fordul körbe és az alatta található óraszerkezettel együtt a pontos időt mutatja. A szobor forgása összhangban van a Nap mozgásával és mindig a Nap felé tekint. Minden egész órában más-más középkori ihletésű magyar dallam csendül fel, minden félkor négyharsonás szignál szól, minden háromnegyedkor rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban –a téli hónapok kivételével – ivóvíz folyik.

A Margitszigeten az 1970-es években alakították ki a Szikla- és Japánkertet. Az utolsó rekonstrukciós tevékenység 1992-ben történt, így időszerűvé vált az értékes, lakosság által is közkedvelt kert felújítása.  Az elöregedett növényállomány értékes vezérnövényeit megtartva, új fajok tematikus alkalmazásával állították vissza a kert sokszínűségét. A régi, épített elemek közül a sziklakerti domboldalról csörgedező patak, a félsziget faburkolata, valamint a kerámia lámpások rekonstrukciója is megtörtént.