Kelet-európai lehet Ashton utódja

2014. június 20. 15:52

A lengyel Radosław Sikorski vagy a bolgár Kristalina Georgieva lehet az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselője – írja a Le Monde. A francia lap szerint az Európai Tanács következő elnöke Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő vagy Enrico Letta korábbi olasz szocialista miniszterelnök lehet.

2014. június 20. 15:52

Kelet-Európából érkezhet az Európai Unió (EU) következő kül- és biztonságpolitikai főképviselője: Catherine Ashton utóda Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vagy a bolgár Kristalina Georgieva, a nemzetközi együttműködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős uniós biztos lehet – értesült a Le Monde című napilap.

A francia balliberális lap péntek délután megjelent száma szerint Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke utódának sokáig Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő tűnt a legesélyesebbnek. Valójában azonban több állam- és kormányfő, köztük Francois Hollande francia elnök sem támogatná őt, miután hazája nem tagja sem az eurózónának, sem a schengeni övezetnek.

Angela Merkel német kancellár azonban csütörtökön jelezte, hogy semmilyen szabály nem írja elő, hogy az euróövezetből kell érkeznie az EU elnökének. A lap szerint a brit kormányhoz közel álló Thorning-Schmidt kinevezése pedig csökkenthetné a feszültséget a Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság élére történő megválasztását nem támogató David Cameron brit miniszterelnök és európai kollegái között.

Abban az esetben, ha a baloldali dán kormányfő kapná meg az EU elnöki posztját, a Le Monde szerint Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter követhetné Catherine Ashtont a kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszton. Amennyiben viszont nem sikerül Cameronnal kompromisszumra jutni, egy másik tandem jöhet szóba: Enrico Letta korábbi olasz szocialista miniszterelnök kerülhetne az Európai Tanács elnöki posztjára, az európai diplomáciát pedig az Európai Néppárthoz tartozó Kristalina Georgieva bolgár uniós biztos irányíthatná.

A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy Jean-Marc Ayrault volt francia szocialista miniszterelnök is szívesen lenne Herman Van Rompuy utóda. „Nem vagyok jelölt, de figyelek mindent. Egyértelmű, hogy Európa szenvedélyesen érdekel” – mondta pénteken a volt kormányfő az RTL kereskedelmi rádióban. „Mi ez az egész? Még nem tartunk itt!” – idézte a Le Monde Ayrault nyilatkozata után egyik forrását a francia elnöki hivatalból, ahol Francois Hollande francia elnök meghívására az Európai Unió új vezetőinek személyéről egyeztetnek szombaton a baloldali uniós kormányfők.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bumburi
2014. június 21. 11:31
Gyöngyösi Márton vagy Lázár János lenne a legalkalmasabb jelölt.
Gregorius
2014. június 20. 20:45
A "Sikorski" név -függetlenül attól, hogy leszármazott-e-, jól cseng Európában. Az emigráns lengyel kormány vezetőjét is így hívták.
bornemiszabela
2014. június 20. 19:39
Abban biztam, a Lamperthmoni lesz, es akkor nem kell avonoznia.
korona
2014. június 20. 18:37
(bemásoltírás)---------------------------------------------------------------------- MIT KERES AZ USA OROSZORSZÁGBAN? Mit keresnek az amerikaiak Kelet-Európában? 2014.06.20 17:17 Néhány nappal ezelőtt a NATO főtitkára, Anders fogh Rasmussen felháborodva jelentette be, hogy a szövetség több ezer orosz katonát látott Oroszországban, a határhoz közel. Az ukrán-orosz határ mentén van folyamatban jelentős csapatmozgás, ami a NATO vezérkarában hisztérikus reakciót váltott ki. Nagyon hamar kiderült, a nyugatiak szerint Oroszországnak nincsen joga saját csapatait a saját határán belül bárhol állomásoztatni. Eközben több tízezer amerikai katona van jelen különböző kelet-európai országokban. Nem az Amerikai Egyesült Államok saját határain belül, hanem Kelet-Európában, ráadásul az orosz határok mentén. Annak érzékeltetésére kell ezt megállapítanunk, hogy a diplomácia mennyire eltávolodott a valóságtól. Távolabb van tőle mint eddig bármikor. A nyugati propagandagépezet szerint Oroszország támadni készül, mert csapatokat állomásoztat a saját határain belül, ráadásul a határ mentén. Mit lehet erre mondani? Ha nem lennének ott azok az orosz katonák, már a NATO fúrná az olajat ugyanott. A NATO az utóbbi fél évben minden eddiginél nagyobb haderő-összpontosítást kezdett meg Kelet-Európában. Eltávolítottak egy legitim kormányt a térségben, és hadgyakorlatokat kezdtek a térség összes államában, a lefejezett országot pedig következetesen megszállták az amerikai magán katonai vállalatok. Ezeket a "hadgyakorlatokat" egy olyan ország vezényeli le, aminek nemhogy a térségben, de Európában sincs semmi keresnivalója. Mit keres Amerika Kelet-Európában? Mit keres az amerikai hadsereg Kelet-Európában? Mit keres az amerikai hadsereg az orosz határok mentén? Képzeljünk el egy fordított helyzetet. Az orosz hadsereg hadgyakorlatot tartana Mexikóban, közvetlen az USA határai mentén. Az orosz haditengerészet felvonulna a Mexikói-öbölben. Több tízezer orosz katona állomásozna közvetlen az amerikai határon. A belorusz légierő eközben vadászgépeket helyezne át Kanadába, és azzal érvelne, hogy ezt amiatt teszi, mert Amerika támadni készül. Körülbelül ennyi realitása van a NATO szervezkedésének és a nyugati propaganda háborús retorikájának. Vegyük észre, hogy itt egyetlen alapvető jogot vonnak kétségbe a nyugati országok: azt juttatták kifejezésre, hogy senkinek nincsen joga megvédeni a saját országát, ha ők egyszer ott kőolajat akarnak kitermelni. Fel vannak háborodva, hogy orosz katona van az orosz határon, és védi az országot a gyülekező dögkeselyűktől. Tehát újra a lényeges kérdés: mit keres az amerikai hadsereg nem az amerikai határ mentén, hanem a Föld túlsó felén, Kelet-Európában?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!