A budapesti Danube Institute pénteki, Európa morális állapotáról szóló konferenciáján társadalmi erkölcsi kérdésekről folytattak párbeszédet a meghívott nemzetközi vendégek.
„Az egyenlőség a szabadság legnagyobb ellensége” – összegezhető a konferencián előadó Christie Davis vélekedése. A Strange Death of Moral Britain című kötet szerzőjének, a politikai gazdaságtan professzorának a fő kutatási területe az erkölcs és a humor története. A magát libertáriusnak valló Davis kifejtette: a nyolcvanas években sokat változott a közvélemény hozzáállása a válás, az abortusz, az öngyilkosság és a homoszexualitás kérdéséhez.
Davis elmondta: míg korábban a homoszexuális beállítódásúakat kellett védelmeznie, ettől kezdve egyre inkább a szólásszabadságot kellett védenie, hogy a hagyományos értékek képviselői és védelmezői is szóhoz jussanak. Davis rámutatott: akik korlátozni szeretnék a szólásszabadságot, azok magukat az egyenlőség ideológiájának szószólóinak tartják. Az egyenlőség ellene van a szabadságnak? Davis rámutatott: ma már a privát, bizalmas beszélgetésekben tett kijelentésekért is gyakran feljelentik az embert, majd e-mailben fenyegetések ezreit kapja. Davis az angliai muzulmán közösség jogvédő módszereit is szabadságellenesnek tartja. Megjegyezte: egy muszlim országban szekularista volna.
Az angol professzor szerint az EU-ban jelenleg maximalizálni igyekeznek az egyenlőséget, és ehhez a bürokráciát használják fel – itt az előadó utalt Viviane Reding uniós biztos azon javaslatára, hogy az EU-s nagyvállalatok igazgatótanácsában női kvótát kellene kötelezővé tenni. Davis szerint nincs erkölcs érdemek nélkül: van, amit megérdemlünk, van, amit nem. Enélkül csak a társadalmi környezetet manipulálja a hatalom. Az erkölcs elsajátításának elsődleges terepe a család. A baloldaliak az értékekre hivatkoznak, de igazából csak egy értéket tartanak szem előtt – fejtette ki a professzor –, az egyenlőséget.
Davis rámutatott: az esélyegyenlőség szép eszme, de igazából arról van szó, hogy az egyenlőség erőltetői pusztán nem kedvelik azokat, akik jó családból jönnek; és egyenlővé akarják tenni a jó és rossz családokat, majd az esélyek egyenlősége helyett egyenlő eredményeket akarnak.
Christie Davis előadását kerekasztal-beszélgetés követte Mándi Tibor moderálásában. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet munkatársa az európai országok különféle értékekhez való hozzáállását mutatta be grafikonok segítségével. Ezt követően Balázs Zoltán, a Corvinus Egyetem professzora fejtette ki: nem szerencsés, ha a közbeszédben átpolitizáljuk a magánélet körébe tartozó témákat.
Gabriele Kuby német szociológus, akinek most jelent meg magyarul második könyve, a
Globális szexuális forradalom (első magyarul megjelent kötete
A nemek forradalma volt), a gender ideológiájának veszélyeiről beszélt, Betlen János kérdéseire válaszolva. Kuby leszögezte: az, hogy férfinak és nőnek születünk és ez a két nem létezik, nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen józan ésszel is tudjuk ezt, azaz magától értetődik. Ennek ellenére ma kétezer, túlnyomó többségében női professzor tanít a német egyetemek gender tanulmányokról szóló szakjain, legújabban pedig már több tucat nemi irányultságról (vagyis nem identitásról) beszélnek egyes feminista szervezetek. Ugyanakkor ez nem ugyanaz, mint a homoszexualitás elfogadtatása, mivel a melegek női és férfi szerepeket vesznek fel.
A szociológus professzor kifejtette: a családot védenie kell az államnak. A gender ideológiája átszexualizálja a gyermekeket; például vannak olyan ENSZ-ajánlások, melyek szerint már kis koruktól maszturbálni kellene tanítani őket és arról beszélni nekik, hogy a homoszexualitás ugyanolyan jó és értékű, mint a heteroszexualitás. A család leépítése gyökértelen személyiségek kialakulásához vezet, ami megkönnyíti a totalitárius állam létrejöttét is – fejtegette Gabriele Kuby, megjegyezve: a ’68-as generáció elnyomó, totalitárius intézményként tartotta számon a német családot. Kuby rámutatott arra is: téves, ha a különféle „családmodelleket” egyenrangúnak mutatjuk be, hiszen a csonka családok nem ugyanolyan értékűek, mint a normális családok. Kuby szerint a gender-elmélet a dialektikus materializmus talaján áll és nyilvánvalóan nonszensz.
A szociológus szerint érdekes módon Európa végrehajtotta a kommunista programot, és ma a gyermek az állam tulajdona: Németországban például több szülő van börtönben, mivel megtagadta, hogy gyermeke részt vegyen a kötelező szexuális felvilágosító órákon. A nők ma gyerekvállalás helyett dolgozni mennek, pedig szeretni csak az anya és az apa tud, nem az állam – szögezte le Gabriele Kuby, hozzátéve: mindezek okán ma Európa egy haldokló kontinens.
A XVI. Benedek pápát többször idéző, felnőttként katolizált előadó szerint el kell utasítani a gyermekkor átszexualizálását, a megoldás a visszatérés a hagyományos értékekhez, valamint a valláshoz és Jézus Krisztushoz, ugyanis Istennek van egy terve Európával.
A konferencia zárásaként Henk Jan van Schothurst, a Transatlantic Christian Council ügyvezető igazgatója, Thierry Baudet történész és Schöpflin György fideszes EP-képviselő beszélgetett az EU jövőjéről. Baudet szerint az Európai Unió inherensen antidemokratikus, és az egyetlen megoldás a szervezetből való kilépés, míg a magyar képviselő szerint az EU pusztán radikális reformra szorul.