Cséfalvay: Számos reformot vezetett be a kormány

A plenáris ülés elején esküt tett Szemereyné Pataki Klaudia, aki a jegybankelnöknek kinevezett Matolcsy György helyére került a Fidesz parlamenti frakciójában a kormánypártok Bács-Kiskun megyei területi listájáról. Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, megválasztásával ismét 386 az országgyűlési képviselők száma.

Tóbiás József (MSZP) az államháztartási hiány 2,1 százalékos mértékével kapcsolatban tette fel a kérdést: de milyen áron? Szerinte ugyanis a kormánypárti frakciók nem tudnak tervezni és úgy csökkentették a hiányt, hogy különadókat vezettek be, elköltötték több mint 3 millió ember idős korra félretett megtakarításait, valamint két Bokros-csomagnyi megszorítást vezettek be. Hangsúlyozta: a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása nélkül a kormány 2012-ben a 2008-as költségvetési hiánnyal azonos szintet tudott csak elérni. Felemelkedés kapuit a felnövekvő generáció számára is bezárták. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy 2006-ban az MSZP kormányzása alatt a tervezett több mint 6 százalék helyett 9,4 százalékos volt az államháztartási hiány, miközben az államadósság is növekedett, vagyis nem a jelenlegi kormány, hanem a szocialista kabinetek azok, amelyek nem tudtak tervezni. Hangsúlyozta: azért lehet jelenleg 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt, mert intézményi, önkormányzati és adóreformot vezetett be a mostani kormány. Kiemelte: a 2,1 százalék európai szinten is figyelemre méltó adat, ráadásul emellett GDP-arányosan csökken az államadósság is.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában a szegények védelmében emelt szót. Példaként említette, ahogyan a kormány kiállt a devizahitelesek és a rezsicsökkentés mellett. A kereszténydemokrata politikus bírálta a végrehajtási eljárásokat is. Szerinte magasak a végrehajtási díjak, nem tartják be az inkasszóra vonatkozó szabályokat és az eljárásokban elkövetett hibák sok esetben indokolatlanul okoznak hátrányt a károsultaknak. Leszögezte: a kormány felelőssége a szegények megsegítéséhez szükséges törvénymódosítások végrehajtása. Rétvári Bence államtitkár válaszában valóban fontosnak nevezte a legszegényebbek megsegítését. Szerinte ennek jó fokmérője a minimálbér összege. Ezzel kapcsolatban ismertette: a Gyurcsány-Bajnai időszakban volt a legkisebb a minimálbér növekedése az elmúlt években, a 2010 óta eltelt három évben 33 százalékkal nőtt a minimálbér összege. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy a mostani kormány a szegények érdekeit védi. A végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban elmondta: a kormányzat törvények és rendeletek módosításával készül rendezni a helyzetet. A változtatások között említette a differenciáltabb végrehajtói díjszabást, a jogalkalmazási problémák orvosolását, az elektronikus ügyintézés javítását és népszerűsítését, valamint a munkadíj-csökkentést a végrehajtóknál.

Sneider Tamás (Jobbik) a 2011-es népszámlálási adatokat ismertetve megdöbbentőnek nevezte, hogy mindössze 8,3 millióan vallották magukat magyarnak, miközben jelentősen nőtt a magukat egy kisebbség tagjának vallók száma. Kiemelte azt is: az utóbbi három évben minden idők legkevesebb gyermeke született Magyarországon, amely „előrevetíti a pusztulást”. A helyzet megoldására a Jobbiknak két követelése van a kormánypártokkal szemben: egyrészt teljes körűen lehessen igénybe venni a családi adókedvezményt, másrészt pedig az állami szektorban kötelezően felajánlják a gyermeket szülő nők számára a részmunkaidős munkavégzést. Cséfalvay Zoltán válaszában leszögezte: a demográfiai folyamatok megértésében nem segít, ha valaki „zavaros ideológiai folyamatokat” vetít mögéjük. A gyermekvállalással kapcsolatban nagyon erős anyagi ösztönzőnek nevezte a családi adókedvezményt, de kiemelte a bölcsődei, óvodai fejlesztéseket is a gyermeknevelési kedv ösztönzése értekében tett intézkedések közül. A Jobbik követelései közül az adókedvezmény kiterjesztésével kapcsolatban leszögezte: annak éles költségvetési következményei vannak, egyelőre meg kellene várni, hogy miként működik a jelenlegi rendszer. A másik javaslatról elmondta: a munka törvénykönyvének változásai részben megtették a szükséges lépéseket a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése érdekében, de valóban szükségesek további lépések is.

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt: júniusig le lehet zárni az új földszerzési törvény vitáját. Kiemelte: a kormányváltás óta 30 ezer hektár állami földterület került összesen 1600 gazdálkodóhoz. Ennek 84 százaléka természetes és csak 16 százaléka jogi személy, a földek 92 százaléka pedig 50 hektár alatti terület, 6 százalék az 50 és 100 hektár közötti és mindössze 2 százalék 100 hektárnál nagyobb birtokok aránya. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában leszögezte: a kormány rendet tett a nyilvántartásban, a felszabaduló földeket meghirdette és emellé még újabbakat is vásárol. Emellett a földekhez egységes feltételek mellett helyi gazdálkodók juthatnak hozzá. Hangsúlyozta: szerinte a 80 százalék kis és közepes birtok, 20 százalék nagybirtok a helyes arány, tehát növelni kell a családi gazdaságok erősítését. Leszögezte: reményei szerint hamarosan egy újabb és bővebb földhaszonbérleti program megindításáról dönthet a kormány.