Szájer: Európai azonosulási alapok kellenek

Közelebb kell vinni az uniót polgáraihoz, és „érzelmi viszonyulási lehetőségeket” kell teremteni a polgárok számára – mondta Szájer József a Konrad Adenauer Alapítvány és a Fidesz ifjúsági tagozata által az 1989-es határnyitásról szervezett soproni konferencián kedden. „Európa nem fogja tudni megtartani a polgárok támogatását abban az esetben, ha nem tud hozzá érzelmi azonosulási alapokat tenni” – fogalmazott az Európai Parlament néppárti frakciójának helyettes vezetője, megjegyezve, ezek az alapok ahhoz is hozzásegítenek bennünket, hogy „a válság idején, amikor a pénzen veszekszünk, akkor is meg tudjuk tartani az európai együttműködés szellemi fundamentumait”. Kiemelte: az európai polgároknak kell megadniuk azt a szellemi és társadalmi támogatást, „amitől Európa valóban össze tud tartani”, különösen azon óriási kihívások idején, amelyek előtt a közösség áll. A politikus megjegyezte: az unió komoly válságokba is kerülhet, ha nem tud változtatni „meglehetősen merev és nehézkes, kompromisszumokra épülő, békeidőben jól működő rendszerén”.

Magyarország elmúlt negyedszázadáról szólva Szájer József arról beszélt, a rendszerváltoztatás idején „félig befejezett mondatokat mondtunk”, s ezek sokáig lezáratlanok voltak; ezeket a feladatokat teljesíti a választóktól tavalyelőtt hivatalba lépett kormányzat. „Már csak ezen teendők óriási mértéke is mutatja azt, hogy mennyi minden nem lett elvégezve annak idején” – jegyezte meg, ide sorolva az új alaptörvény megalkotását és a totalitárius rendszerekkel szembeni kettős mérce meghaladását, valamint a szakítás a jövő elzálogosítását jelentő eladósodással. Kitért arra, hogy Magyarországon „a korábbi rendszer túlélése sokkal szívósabb volt”, mint számos más államban, és itt „a múlt erői lényegesen nagyobb mértékben és hosszabban álltak ellen” a változásnak.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt a Határáttörés Sopronnál – Európa beteljesedésének kezdete címmel szervezett tanácskozáson, hogy indulásakor az Európai Unió világos és közös értékeken nyugvó közösség volt, amelynek célja a tartós béke, ezáltal pedig a jólét biztosítása lett. „A mai napra sokszor úgy tűnik, ez a fajta értékközösség meggyengült, ehhez képest egy olyan politikai unióban élünk, amelynek elsősorban gazdasági érdekei vannak, és a gazdasági problémáira keresi gazdasági megoldásokkal a választ” – fogalmazott a politikus. Szavai szerint ugyanakkor az uniót bírálók abba a hibába esnek, hogy az együttműködés egészét kritizálják néhány működési hiba miatt. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra: a térség államai számára kiemelten fontos, hogy „a totalitárius diktatúrákat egyformán, egyenlő módon ítéljük el”, ahogy Magyarország számára kiemelt kérdés a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése.