Czomba: Az LMP fáziskésésben van

Erős fáziskéséről árulkodik az LMP népszavazási kezdeményezése, hiszen a kérdések egy része okafogyott, de van olyan is, amely tárgyi tévedést tartalmaz” – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek. A Lehet Más a Politika (LMP) szombaton jelentette be, hogy négy kérdésben szeretne népszavazást kezdeményezni: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon; az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról emeljék vissza a korábbi 260 napra; ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kikötni és végül azt, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. A párt hétfőn meg is kezdte a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést.

Czomba Sándor a próbaidő kapcsán hangsúlyozta: a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a próbaidő hossza 30 nap, míg munkaszerződésben három, kollektív szerződés alapján pedig hat hónapos próbaidőt lehet kikötni. Hozzáfűzte, hogy az új, – július 1-jétől hatályba lépő – Munka törvénykönyve értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ezt kollektív szerződés hat hónapig terjesztheti ki. A népszavazási kérdésben megfogalmazott „munkaviszony” egyértelműen a versenyszférát jelenti – mondta az államtitkár, kifejtve, hogy a versenyszférában  — ahol csaknem 2,6 millió munkavállaló dolgozik – a próbaidő csak ott haladja meg a három hónapot, ahol a munkáltató és a szakszervezetek kollektív szerződésben így rendelkeznek. Utóbbira is csak akkor van példa, ha a munkáltató tevékenységének jellege vagy a munkakör sajátosságai alapján a három hónap a felek számára nem elegendő egymás kölcsönös „kipróbálására”.

Czomba kiemelte: aki erre a kérdésre igent mond, az a kollektív szerződésekre nemet. „Nem értjük, miért szeretné az LMP a munkavállalók kollektív szerződéses jogosítványait gyengíteni” – mondta, hozzátéve, hogy az Európai Unió (EU) szervezeteiben történő munkavállalás esetén az uniós intézmények jellemzően hat hónapos próbaidőt kötnek ki. Arra a tervezett népszavazási kérdésre, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni”, Czomba Sándor azt mondta: ennek  biztosan könnyű lenne népszerűséget szerezni, ugyanakkor a hatályos és az új Mt. szerinti szabályozás is teljes összhangban van a közösségi joggal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előírásaival.

A tankötelezettség kapcsán elmondta: a korhatár csökkentésével nem céljuk bárkit is „kiszorítani az iskolapadból”, aki tanulni szeretne, az természetesen ezután is tanulhat. A csökkentés életszerűségéről tanúskodik ugyanakkor, hogy egyébként 45 európai országból 36 esetében 16 éves korban, vagy az alatt van meghatározva a tankötelezettség felső korhatára.