Schmitt Pál tényleg csak aláír

Az Index összefoglalót készített Schmitt Pál köztársasági elnök másfél éves tevékenységéről. A nyilvánosan elérhető információk alapján az elnök 2010-ben 106, tavaly pedig 213 törvényt írt alá – ez tartalmazza az Alaptörvényt és annak átmeneti rendelkezéseit is. Idén két törvény szignálása történt meg.

Az államfő mindeddig egy törvényt sem küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, illetve egy jogszabálynál sem javasolt alkotmánybírósági normakontrollt. A köztársasági elnök megválasztása óta tehát sem politikai, sem alkotmányossági vétójával nem ért. A 2010. augusztus 6-a óta hivatalban lévő elnök magválasztásakor tett ígérete úgy szólt: a demokrácia és az alkotmányosság megőrzése érdekében élni fog politikai vétójával, a fenti értékekért pedig akár saját megválasztóival is hajlandó konfliktust vállalni.

Schmitt Pál tavaly nyáron a köztévének nyilatkozva elmondta: egyetlen törvény aláírását sem bánta meg, ugyanakkor „a különadóról szóló törvény azonban hosszan elgondolkodtatta. A parlament rendkívül ritka kétharmados felhatalmazását tiszteletben kell tartania, a magyar nyelv védelme továbbra is kiemelt célja, és azt szeretné, ha már leszállnának róla a becsúszott helyesírási hibák miatt”.

Az Index egyébként diagramokon vetette össze az elnök vétótevékenységét az előző államfőkével. Ezekből kiderül:  a legaktívabb törvényhozási gátnak Sólyom László bizonyult, aki elnökségének minden évében aktívan élt az elnöki eszköztárral. A viszonylag aktív államfői kontroll jóval enyhébb mértékben, ám Mádl Ferencről is elmondható. Kevesebb alkalommal használta fel a vétó intézményét Göncz Árpád – az első köztársasági elnök tíz év alatt kilencszer élt az alkotmányossági, és kétszer a politikai vétó intézményével.