Európa most valóban sorsforduló előtt áll, az eurózóna teljes egésze védelemre szorul – jelentette ki Martonyi János csütörtökön, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán tartott előadásán. A külügyminiszter szerint a korábbi „Erős Európa” szlogent ma „Egy Európára” kellene cserélni, hiszen „a magyar érdek együtt maradni, megőrizni az egységet”.
„Alapvető dilemma Európa számára: együtt maradunk-e vagy sem” – kezdte Milyen Európát építünk című előadását Martonyi János külügyminiszter, melyet az Európai Újságírók Szövetsége a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán rendezett meg. „Eddig egységesültünk, most nehéz volna tagadni, hogy nagyon sok jele van egy lopakodó, érzékelhető töredezésnek” – mondta. Hozzátette: „Kétsebességes Európa már régóta létezik”, Magyarország sem csatlakozott még az eurozónához, de „ezzel nincs is semmi baj”. A külügyminiszter úgy véli, az osztódás, a törésvonal a tizenhét nem eurózónatag ország, és a huszonhét tag között alakulhat ki. Megjegyezte, a nem tagok között is különbségeket kell tenni. A miniszter kulcsfontosságúnak nevezte annak tisztázását, a tizenhetek mennyire akarnak elválni a huszonhetektől, illetve kaphatnak–e önálló intézményrendszert, saját normákat.
Nincs kizárva a világvége sem
„Ritkán beszélek Európáról, de tény, hogy a térség most sorsforduló előtt áll” – mondta a fiatal hallgatóságnak Martonyi, aki szerint ezt már sokszor mondták, de most érdemes komolyan venni. Véleménye szerint több mint fél évszázados időszak zárult le a közelmúltban, és ami a következő pár hónapban történni fog, az hosszú időre meghatározó lesz a kontinens számára. „Európa jövőjére vonatkozóan vannak jóslatok” – emlékeztetett. Kifejtette: ezek között az eurozóna, majd az unió összeomlása is megjelenik, sőt, a nyugati világ, a világgazdaság kudarca is. Mint mondta, „tulajdonképpen a világvége sincs teljesen kizárva”.
Martonyi János csütörtökön leszögezte: az eurózóna nem fog összeomlani, ennek következtében az Európai Unió sem. „Ma nem tudom, hogy hat vagy öt AAA minősítésű ország van, három nappal ezelőtt még tudtam” – mondta. A politikus úgy látja, ma a „támadás” nem a periférián lévő országok, hanem a teljes eurózóna ellen irányul, ezért „mindenki számára egyértelmű, hogy a zóna egészét kell megvédeni”. Felidézte: a magyar elnökség alatti jelszó az volt, „Erős Európa”, majd kijelentette, ma azt kell mondanunk: „egy Európa”. A miniszter szerint ennek feltételei az intézmények egyensúlyának megőrzése, a közösségi módszer, az intézményrendszer szívének megőrzése lenne, és erre irányul most minden tevékenységük.
„Vannak a tücsök-országok és vannak a hangya-országok” – utalt a fabulára a miniszter, majd hozzátette: számára ez a kettő egy, mert Európa nem lenne Európa Olaszország és Spanyolország nélkül. Martonyi véleménye szerint a közös fiskális politika gondos megalapozására szükség lenne a „tücskök” körében is. A távoli jövőről szólva Martonyi János elmondta, egy valóságos politikai unióra is szükség lesz a gazdasági egység kiépülése után. Ehhez elengedhetetlen lesz egy részben új jogi- és intézményi rendszer kiépítése.
Jelenleg tűzoltás folyik az Unióban
a külügyminiszter szerint, ennek első lépéseként az október 26-án hozott döntéseket nevezte meg. Ha az október 26-i döntéseket gyorsan és maradéktalanul alkalmaznák, akkor a tűz terjedése meggátolható, a tűz eloltható lenne. Mint mondta, az akkori szigorítások azóta újabbakkal bővültek, és bár ezek közgazdaságilag ésszerűek, de nem férnek bele az alapszerződések kereteibe. „Ez már nem tűzoltás, ez a falak megerősítése”. Az Unió által megoldásnak nyilvánított eurokötvény-kibocsátása Martonyi szerint „csak egy technika, lenne más is, de ez a legközérthetőbb”. Leszögezte, támogatja a kezdeményezést, a kötvények kamataival kapcsolatos várakozásairól pedig elmondta, „igaz, hogy a németeknek kicsit többet kellene fizetniük, de összességében mindenki jól járna”.
Magyarország az unióban elfoglalt pozícióját a politikus úgy értékelte, a 2004-es nagy bővítés, amikor az egység minket is magába fogadott, Európa nagy egyesítése volt. „A régi-új tagállam felosztás minket nagyon bosszant”, hiszen az újonnan felvett tagállamoknak is finanszírozniuk kell a régiek válságterheit. A magyar külpolitikai stratégiáról szólva Martonyi a legfontosabb elemként a térségi politika (Közép-Európa politika) erősítését említette meg. Megjegyezte, a globális nyitás is az integráció keretein belül zajlik. Előadása végén megerősítette: „a magyar érdek együtt maradni, megőrizni az egységet”. Mint mondta, „a mi dilemmánk az, hogy hova akarunk tartozni”. E kérdésre úgy válaszolt, „a centrum felé kell haladnunk, ami az eurózónához tartozás tekintetében vállalt kötelezettségünk is”. Kiegészítette: „gazdasági érdekeink mellett történelmünk és politikai filozófiánk is erre visz minket; ki akarunk jönni a perifériáról”.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Izrael éppen annak köszönhetően tudott sikereket aratni a régióban, mert szinte minden alkalommal figyelmen kívül hagyták Washington tanácsait
