Gulyás: Marad a vegyes választási rendszer

Gulyás Gergely az MTI-nek adott interjúban elmondta: az új választójogi törvényt legkésőbb novemberig kell elfogadnia a Háznak, de azt nem az új alaptörvény, hanem az teszi szükségessé, hogy 2014-től 200 tagú lesz a parlament, és mert az Alkotmánybíróság 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette a választókerületek beosztásáról szóló rendeletet. Új választójogi törvény nélkül pedig 2012. január 1-je után sem időközi, sem általános országgyűlési képviselő-választást nem lehetne tartani.

Elmondta, az új választójogi szabályozás megalkotásakor kiindulási alapnak azt a javaslatot kell tekintetni, amelyet tavaly májusban terjesztett a Ház elé a Fidesz, de a parlament egyelőre nem vette napirendre. Eszerint a választójogi rendszer érdemi módosítása nélkül csökkenne az országgyűlési képviselők száma 200-ra. A benyújtott törvényjavaslatban szereplő legfőbb változtatás oka nem politikai, hanem technikai jellegű: a megyei listák a létszámcsökkentés miatt nem tarthatók fenn, ezért azokat egyesíteni kell, így létrejönne egy országos lista, a jelenlegi országos lista neve pedig kompenzációs listára változna. Hangsúlyozta, ez csak a kiindulási alap, végleges döntés ugyanis egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, továbbá arról, hogy minden magyar állampolgár valamilyen formában voksolhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon. Minden más politikai egyeztetések, döntések kérdése, és „örömmel vesszük, hogy egy hónapos közös szabadság után a baloldali ellenzék pártjai is részt vesznek majd a munkában” - fogalmazott.

A politikus szerint ha a benyújtott javaslatban nem lesz változtatás, akkor körülbelül 95 egyéni választókerület esetén lenne változatlan a választási eredmények alapján történő mandátumelosztás. Az egy- vagy kétfordulós parlamenti választást firtató kérdésre azt mondta, az egyfordulós szisztéma mellett szól az olcsósága, és az, hogy az elmúlt két-három voksoláson sok helyütt már az első forduló eredményes volt. Megjegyezte azonban, hogy mindkét rendszer mellett szólnak érvek. politikus összességében nem tartja indokoltnak, hogy nagymértékben eltérjenek a jelenlegi választójogi szisztéma elemeitől, mert az szerinte jó volt.

A határon túli magyarok választójogát érintően Gulyás Gergely két lehetséges forgatókönyvet vázolt: az egyik szerint az országos listára szavaznának, azaz az országos listát állító magyarországi pártok közül választhatnának. A másik elképzelés szerint külön, határon túli magyar listák lennének, amelyek állítására szintén a magyarországi pártoknak lenne lehetőségük. Szerinte optimista forgatókönyv szerint és mindent figyelembe véve összesen 200-250 ezer külhoni vokssal lehet számolni. „Az tehát, hogy a határon túli magyarok döntsenek el egy választást, szinte kizárható” - mondta. A határon túliak szavazására szerinte lehet olyan, egész Európában ismert technikai megoldást találni, hogy ne kelljen szavazókörökben voksolniuk. Példaként említette a levélben szavazást. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e majd magyar országgyűlési képviselők a határon túli, kettős állampolgárságú politikusok, úgy válaszolt: az új alaptörvény nem zárja ki ennek lehetőségét, azonban, a választhatóság további feltételekhez köthető sarkalatos törvényben.