Horváth Tibort és Vadászi Gézát a kesznyéteni iskola speciális osztályába sorolták be, ott folytatták tanulmányaikat 1994 és 2002 között, miután egy szakértő enyhe szellemi fogyatékosságot állapított meg náluk. Állításuk szerint a speciális osztályban történt elhelyezésük származásuk miatti diszkriminatív intézkedés volt, szerintük a hatóság megsértette a diszkrimináció és a megalázó bánásmód tilalmát, illetve az oktatáshoz való jogot.
A speciális osztályban csak szűkített körű tananyagot oktattak, az oktatónak nem volt gyógypedagógiai szakképesítése. A panaszosok jogi képviselője 2004-ben fiatalkorú veszélyeztetése miatt büntető eljárást kezdeményezett, szerinte Horváth és Vadász besorolása szegregációs célokat szolgált. Az illetékes ügyész és a megyei ügyész is elutasította a panaszosokat, jogi képviselőjük így szakértőket vett igénybe, akik szerint a két panaszos nem szenved olyan fokú szellemi fogyatékosságban, amely indokolta volna elhelyezésüket. A bíróság azonban ezek után is elutasította beadványukat.
Strasbourg azt is tudakolja, hogy kellőképpen világos útmutatást adnak-e a magyar büntetőjog eljárási szabályai ilyen esetekre vonatkozóan.