Hont András válaszolt Magyar Péternek: Nem kérek palacsintát, nem tudom, mit fogott meg előtte
„Ennyit arról, hogy ki foglalkozik a másikkal. Az együgyűek meg lájkolják” – írta a publicista.
A teológina egyenesen azt tartaná a vonzó ellenzéki jövőképnek, ha az a nem bináris topikra épülne.
„»Miért kell ilyen marginális témákkal foglalkozni, inkább arról beszélj, hogy mi történik az országban 13 éve!« – érkezik rendre a letorkolás, amikor valaki a haladó körök illemszabályait, szóhasználatát és témaválasztását merészeli bírálni. De amikor egy ellenzéki politikus megpróbálja, akkor haladártálibok nekiesnek.
Ahogy ez Ungár Péterrel is történt, aki általános jelleggel azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy jó lenne, ha mindenki tudomásul venné, hogy léteznek b**ik (most szólok Ungárnak, hogy a F******k le fogja tiltani, mert kiírta az egész szót, egy csoda lesz), de senkinek nem ez jelenti a teljes életet, itt volna az idő a kérdést elengedni. Továbbá kifejtette, hogy szerinte homofóbnak lenni egyáltalán nem bátor dolog, viszont a filmekben kötelességszerűen föltűnő meleg szál őt is idegesíti, meg még a ruházkodásról is mondott valamit (ami elképesztő nadrágjait tekintve érthető magyarázkodás), valamint hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy olyan, hogy nem bináris nincs, az emberek vagy nők, vagy férfiak. (Ez utóbbiban, azt gondolom, Ungár téved. Lehet a kettő között átmenet is, akár pont félúton. Ők lennének a transzneműek, és ugyanúgy jogaik vannak és méltóságuk, mint bárki másnak, az ultraprogresszív vakera el is nevezte interszexuálisoknak, megkülönböztetve a szerintük transzoktól, akik ugyan beazonosítható nemiséggel rendelkeznek, de támadt egy olyan fejlövésük, hogy az igazi énjük a nyári zápor vagy az egyujjas kifordított bundakesztyű).
Ami ezután következett, az annyira kiszámítható volt, mint bármely kormányzati provokációra érkező reakció. A debil lefóliázást sem azért csinálja a Fidesz, hogy akár egyetlen gyereket is »megvédjen«, vagy hogy rájátsszon a társadalomban rejlő homofóbiára (a NER 13 évében csökkent a legnagyobb mértékben a melegekkel szembeni előítélet, és nőtt például a melegházasság támogatottsága), hanem hogy az ellenzék és az ellenzéki értelmiség rácuppanjon, és ne foglalkozzon mással. És b**meg, rácuppan. Miként Ungár szavaira is. Jött előbb a mindenegyben személyiségzavar nagyasszonya, P*****f**vi R**a hóna alatt a luxusipar gőgöncével, aki valaminő rejtélyes okból évtizedek óta meg van sértődve, meg valami másik R**a önjelölt főfeminista, meg egy járási párttitkár a Nyomentumból. (Apropó: a Nyomentum belső fórumairól ki vannak tiltva a Partizán videói, mert egy alfontoska úgy véli, hogy feminizmus címszó alatt Gulyásék kirekesztő transzfób tartalmakat tolnak).
Az egyik ellenvetés szerint Ungárnak kéne tudomásul vennie, hogy igenis léteznek nem binárisok. Mert csak. Na, most, amennyiben azt vesszük, hogy a bináris olyan kétállású állapot, amelyben valaki vagy teljesen nő, vagy teljesen férfi, akkor mindenki nem bináris, ugyanis mindannyiunkban keverednek női és férfi jegyek egyaránt. Ez nem egy stabil képlet, hanem egy spektrum. De aligha erről van szó, mert ha azt vesszük, hogy mindenkiben ez a kettő és csakis ez a kettő (ti. női és férfi) jegyek lelhetők föl, akkor mindenki bináris, a transzok is. Majd, ha tetszenek az X és Y kromoszóma és azok variációi mellé (mondjuk, az LMBTQXYZS mintájára) továbbiakat fölsorakoztatni a W-től az Ω-ig, na majd akkor, vagy ha a p**a vagy a f*sz mellé prezentálnak egy harmadik nemiszervet. Azoknak a »transz nőknek« pedig sok sikert kívánok, akik prosztatagyulladásukkal a nőgyógyászukat keresik föl.
A teológiai diszfóriának pedig természetesen nem sikerült értelmeznie Ungár szavait, de arról a KDNP jutott eszébe, ahogy lelkes követője sem értette meg, hogy ki az, és mit akar. A világhírű ruhavarrónak azt sikerült kommentelnie, hogy nem érti miért kell mások szexuális szokásaival foglalkozni, noha Ungár éppen azt fejtegette, hogy fejezzük már be, hogy mások szexuális szokásaival foglalkozunk. Ám ez nem zavarta meg a szabásvarrásgéniuszt, aki azzal folytatta »gondolatmenetét«, hogy ez a fajta kutakodás az »alsóbb néposztályokra« jellemző, és csak a felkapaszkodottak foglalkoznak ezzel a kérdéssel, továbbá a magyar társadalom többsége csak a nemiszervekig ér föl aggyal + gázkamra. Ideális alapállás, hogy valakik megkedveltessék magukat a magyar néppel, bár a teológina egyenesen azt tartaná a vonzó ellenzéki jövőképnek, ha az a nem bináris topikra épülne. És ez még nem elég, mert még megfejelte azzal – egy roppan kulturált, előítéletmentes, toleráns anyák és fiúkozással körítve –, hogy nem csupán az emberek közt, de az állat- és növényvilágban is megfigyelhetők hermafroditák például az osztrigáknál vagy az afrikai fa békáknál (?).”
Nyitókép: Ficsor Márton