Borul a moldovai status quo?

„Történelmi és egyéb okoknál fogva Moldova nemzetiségi és katonai, politikai helyzete rendkívül törékeny.  Az egyik oldalról érzi Románia és ezzel az Európai Unió gravitációs erejét, míg a másikról a Kelet vonzását. Emellett figyelembe kell venni Transznyisztria/Dnyeszteren túli Köztársaság  három évtizede rendezetlen kérdését, és a nemzetiségi faktort. S akkor még nem beszéltünk a Moldova irányában egyre aktívabb Kijev esetleges lépései jelentette veszélyekről.

Moldova helyzete így sok tekintetben emlékeztet a háború előtti Ukrajnáéra.

S mint már láttuk, a Nyugat irányába tett, a lakosság jelentős részének akaratával szembemenő, Oroszország érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyó átgondolatlan és egyoldalú lépések visszafordíthatatlan és tragikus következményekkel járnak. Moldova esetében tehát ezek elkerülésére, a béke megőrzésére vissza kellene térni a Sandu elnökké választása előtti egyensúlyi állapothoz.

A jelenlegi trend ezzel éppen ellentétes. Mind gyakrabban röppennek fel a tiraszpoli kérdés erőszakos rendezését, a békefenntartók kiszorítását célzó elképzelések. Ezek mögött az elképzelések mögött nem nehéz észrevenni az ukrajnai front széthúzásában, így az orosz csapatok lekötésében, ezzel párhuzamosan a moldovai társadalomnak akár a nemzeti érdekeket is figyelmen kívül hagyó nyugatias átformálásában érdekelt külső erőt.

„Ebben az összefüggésben szembetűnő a moldovai kormány egyre konfrontatívabb, öngyilkosnak tűnő, alapvetően ideológiai alapú fellépése Moszkvával szemben”

Ez már olyan, a hétköznapokban is érezhető problémákhoz vezetett, mint a megnövekedett energia árak vagy az energia hiány. Ebben a hangulatban akarja a Maia Sandu fémjelezte moldovai vezetés hazaküldeni az orosz békefenntartókat a Dnyesztermellékről, és integrálni a szeparatista területet. Ez a törekvés a jelenlegi geopolitikai helyzetben egyenesen vezet a feszültség növekedéséhez, majd a válsághoz. Ez pedig végletes következményekkel járhat nemcsak Chisinau, de az egész térség számára. Ne felejtsük el, hogy a Dnyeszteren túli területen a lakosság majdnem felének, mintegy 200 ezer embernek orosz állampolgársága is van.

Ezzel a helyzet sok tekintetben párhuzamba állítható a Luganszki és a Donyecki területével. Oroszország ott sem engedte a végtelenségig semmibe venni az érdekeit, és mint már jelezte, mindent megtesz Tiraszpol biztonságának szavatolásáért is.”

Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru