„A Momentum vezérelvű politikát árul, és az sem kérdés, hogy a Demokratikus Koalíciónál ki az egyedüli aspiráns a messiási munkakörre. Ahogy az ősi magyar bölcsesség tartja,
»az ellenzéki évértékelő az a sportág, amelyben az összes ellenzéki messiás elmondja, mit szúrt el a másik, a végén Gyurcsány Ferenc nyer, majd négyévente Orbán Viktor mindenkit hazazavar a játszótérről«.
A hétvégén kikászálódtak vert haduk csonthalmai alól a NER-t opponálók, hogy ki mankóval, ki a Fidesztől kapott márkás légpárnás tornacipőben, ki ellenzéki szövetségeseitől frissen igazolt vazallusai által cipelt gyaloghintón lefussa az ilyenkor kötelező köröket. Ahogy szokás, elébb az előzenekarok következtek, az MSZP és az LMP. Kunhalmi Ágnes volt a legkeményebb a Demokratikus Koalícióval, míg Ungár Péter az összes többi ellenzéki párttal szemben.
A szombat már Donáth Annáé volt, ő tartott – hogy megkülönböztesse magát a többiektől – jövőértékelőt. Hogy ezt milyen minőségben tette, az nem teljesen világos, hiszen nem elnöke a pártjának, miniszterelnök-jelölti megméretésen nem indult. A momentumosok metakommunikációjából Donáth Anna és pártja jelenlegi elnöke, Gelencsér Ferenc relációjában egyfajta, a magyarság sztyeppei hagyományának megfelelő szakrális kettős királyság képe rajzolódik ki, ahol Gelencsér gyula vezeti a szervezetet, míg Donáth kende a spirituális fejedelem.
Az ilyen, megkérdőjelezhetetlen vezető receptje nem új, ennek régi változata Orbán Viktort szülte, az eggyel újabb pedig Gyurcsány Ferencet. Amikor e két őselem találkozott a Magyarország feliratú kémcsőben, az pedig a harmadik magyar köztársaság pusztulását. Ahogy Orbán a 2002-es vereség után eldöntötte, hogy ha nem kell nekik a polgári Magyarország, akkor a magyarok megkapják tőle a kádári Magyarországot, a Momentum most vezérelvű politikát árul. Ennek egyik jele, hogy a semmire meg nem választott Donáth Annát Soproni Tamás a világítótornyokhoz hasonlította.”
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs