„Reális az esélye annak, hogy a szélsőjobbos Marine Le Pen bejut az Elysee-palotába a választások 2. fordulójában?
Az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson semmi esélye nem volt, hisz 34 %-ot kapott Emmanuel Macron 66%-ával szemben. A mostani közvéleménykutatások azt mutatják, hogy míg Macron 51-53%-ra számíthat, Le Pen ott liheg a nyakában 48-49%-kal. A francia politika komoly átalakuláson megy át, mert eddig bizony nem tudtad elképzelni, hogy egy szélsőjobbos politikus ilyen erős támogatottságot szerez. Tényként kell kezelni, hogy legitim, erős elnökjelölt.
Franciaország ezek szerint minden eddiginél megosztottabb. Mitől nőtt meg ennyire a népszerűsége?
Ezt amolyan detoxikációs folyamatnak nevezném, amit több mint egy évtizede elkezdett. 15 évvel ezelőtt az apja által is irányított pártot, a Nemzeti Frontot gyakorlatilag neonáci pártnak hívták. Marine Le Pen pedig el kezdte normalizálni ezt a pártot úgy, hogy felkarolta a szociális problémákat, a nemzetbiztonsági ügyeket. Tudatosan törekedett arra, hogy megkülönböztessék az apjától, s eljött a pillanat, amikor kizárta az apját a saját pártjából. Valóban hosszú távú stratégiára alapozta mostani sikerét. Április 10-i nagybeszéde is kifejezetten a szociális témákra koncentrált. S a sárgamellényesek mozgalma óta dühösek Macronra az emberek, mert a gazdagok és az elit képviselőjeként tüntette fel magát. Pedig hát Marine Le Pen is az elitből érkezett, de ő képes másként láttatni magát. Őt az északi régió oltalmazójának tekintik, ahol elmaradottság, szegénység van, ő a kiszolgáltatottak szószólója. Kiválóan adja elő ezt a szerepet.
A lemaradó pártok és jelöltek ki mögé állnak be? Ki lesz a királycsináló?
A kommunisták, a zöldek, a szocialisták és a jobboldal is – látva Le Pen megerősödését – az első forduló után azonnal felszólították a szavazóikat, hogy Macronra adják le voksukat. A szélsőbalos Jean-Luc Mélenchon – aki ugyebár az első fordulóban a harmadik helyen végzett 22%-os támogatottsággal - azonnal kiadta a jelszót, egyetlen szavazat sem kerülhet a párttól Le Penhez. A szintén kőkemény jobbos Eric Zemmour és hasonszőrű pártjának vezetője Nicolas Dupont-Aignan viszont a női jelölt mellé álltak be. Szóval az igazi királycsináló a szélsőbalos Jean-Luc Mélanchon pártja lesz, méghozzá azért, mert tagjainak egyharmada Macron-, másik harmada Le Pen-párti és a harmadik harmad pedig bizonytalan – legalábbis a mostani közvéleménykutatások ezt jelzik. Úgyhogy most leginkább az ő meggyőzésükért folyik a küzdelem, és ezek az arányszámok egyértelműsítik, nagyon szoros lesz a verseny a két államfő-jelölt között.”