Hiba lenne az események eszkalálódását teljes mértékben Oroszország számlájára írni.
„Történelmi eseménynek lehetettünk szemtanúi hétfő este, amikor az orosz televízió közvetítéséből kiderült, Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a Donyecki Népköztársaság és Leonyid Paszecsnyikkal, a Luhanszki Népköztársaság vezetőjével arra vonatkozóan, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár államok Moszkva szemében immár szuverén státusszal bírnak.
A lépés komolyságát hűen érzékelteti, hogy Putyin felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két »népköztársaság« területén biztosítsák a békefenntartást (!), emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.
Nem kérdés, Moszkva ebbéli lépése komoly próbatételként hat Európa politikai status quo-jára. Hiszen kontinensünk egyfelől a NATO és túlnyomórészt az Európai Unió kötelékében elvi álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.
Másfelől azonban a jelenlegi energetikai valamint inflációs válságot Európa kifejezetten megszenvedi, így elemi érdeke partneri viszonyt ápolni azzal az Oroszországgal, amelyik nemcsak az európai otthonok melegen tartását képes szavatolni, hanem az ellátási és logisztikai láncok költségeit is képes kordában tartani.
Ám kétségtelen, hogy Moszkva a korábban az amerikai, valamint a francia elnökkel közösen belengetett pacifikáló csúcstalálkozó híre után igencsak váratlanul – és hozzá kell tenni, arányt tévesztve – magához ragadta a cselekvőképességet, amely egy teljesen új helyzetet teremtett elsősorban Közép-Európa számára, amely végig a békés, diplomáciai úton keresztül való megegyezés pártján állt.
Ugyanakkor hiba lenne az események eszkalálódását teljes mértékben Oroszország számlájára írni, hiszen a nyugati blokk hosszú hónapok óta mindent elkövetett annak érdekében, hogy háborús hangulatkeltéssel egészen a végletekig provokálja Moszkvát.”
Fotó: Mikhail Metzel / Sputnik / Sputnik via AFP
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Izrael éppen annak köszönhetően tudott sikereket aratni a régióban, mert szinte minden alkalommal figyelmen kívül hagyták Washington tanácsait
