Hazugságvizsgáló.
„Azt állította Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke (az MCC médiakonferenciáján), hogy »Magyarországról sokszor írnak úgy, hogy a hatalmon lévő jobboldali kormány felszámolta a médiapluralizmust, a szabad sajtót, a vélemények sokszínűségét, ez azonban hamis vád, amelytől az igazság nem is állhatna távolabb«. Ezzel szemben a tény az, hogy a Fidesz-kormány totális uralma alá hajtotta az állami médiát, oligarchái pedig állami támogatással felvásárolták és a kormány szolgálatába állították a magántulajdonban lévő média nagy részét, vagy egyszerűen kinyírták, mint a Népszabadságot. Ami még független maradt, alig él meg, mert nemigen jut hirdetéshez. A véleményünk tényleg szabad, csak egyre kevesebben hallják. Azt is állította Orbán Balázs (az index-nek adott interjújában), hogy »Magyarország úgy tud egy konzekvens jobboldali vízió mentén működni a 21. században, hogy megkérdőjelezhetetlenek az eredményei«.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Fidesz 12 éves »sikertörténete« ellenére Magyarország az uniós fejlettségi listák legalján van, a visegrádi országok elhagyták, Románia már a nyakunkon, a versenyképességünk nem nőtt. Az elhanyagolt egészségügyi rendszer recseg-ropog, az oktatásban lemaradtunk. A konzekvens jobboldali vízió pedig a valóságban konzekvens önkényuralmat jelent, amelyben a demokrácia halódik. Ha ez eredmény, akkor tényleg megkérdőjelezhetetlen.”
Nos, kedves Róbert, lehet, hogy újat mondok ezzel, de egy miniszterelnöknek nemcsak lehetősége van a nemzetközi politikai szereplésre, hanem ez a feladata is. Mondhatni, munkaköri kötelessége. Tari Tamás írása.
„Ez egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos mint a Nap” – fogalmazott a kormányfő.
Egy jelentős „reklámhazugságra” derült fény.
Azt mondja, hogy a magyarok okosak, egy ilyen nép, mindegy ki a miniszterelnökük.
„Lázadás indul!”
Egyre feszültebb a helyzet, de az ukránok csak a szokásos mantrába tudnak kapaszkodni.
A WEF friss tanulmánya szerint az észak-európai országok energiájának mintegy 40 százalékát termelhetik meg öt év múlva az északi-tengeri szélerőművek, kombinálva a zöldhidrogénnel és a földgáztározókkal.
Lesz mit nézni nyár végén is.
