Mesematiné

2020. október 09. 19:53

Na de jött Rákosi pajtás, elzavarta az elnyomókat, felszabadította a népet, és a kolhoz ajtajához köttette az élősködő kulákot.

2020. október 09. 19:53
Pozsonyi Ádám
Demokrata

„A padláson találtam is régi mesekönyveket meg poros iratokat. Nem tudom, hogy kitől és miként kerültek oda, de izgatottan belelapoztam. Az egyik erről szól: Matyi nagy szegénységben cseperedett fel, elsősorban azért, mert a falu gazdag földesura kizsákmányolta a népet. Kegyetlenül beszedte az adót, és betiltatta a faluban a Vörös Újság terjesztését. A falu szegény tanítóját – kinek a testvére partizán volt – be is csukatta a tömlöcbe, és az ablak alá rendelte a papot, hogy misével kínozza. Na de jött Rákosi pajtás, elzavarta az elnyomókat, felszabadította a népet, és a kolhoz ajtajához köttette az élősködő kulákot, a boldog Matyi meg – aki azóta belépett a téeszbe, és 120 százalékot teljesített – huszonötöt vert rá a pálcájával.

Találtam a történetnek egy másik, régebbi változatát is. Döbrögi, a falu élősködője – aki pár éve szökött át a határon Galíciából – uzsorakamatra adott csak Matyinak kölcsön, és ráadásul még azt is kikötötte, hogy a száraz pékárut az ő szatócsboltjában kell megvásárolni. No de a szilaj fiatalember markába köpött, és egy nap felkereste az uzsorást a boltjában. A zsugori galiciáner épp a bevételt számolta, és közben sátánian kacagott. Na de az ifjú Matyi előkapta a nádpálcát, és huszonötöt vert rá a poros ülepére.

Nem tudtam eldönteni, hogy melyiket vigyem. Egyik kedvesebb, mint a másik. A Matyi elveszi feleségül a CEU-hallgató Döbrögit című történetet nem akartam cipelni, arra gondoltam, valaki biztos megírta már, és hozza magával. Mindhárom szép mese. Gyerekeknek való. És semmi köze a politikához, a propagandához, csakis a szeretetről, a megértésről és az elfogadásról szól.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MayorAnna
2020. október 10. 19:39
Engem is szopat időnként. Olyankor torkos borzra veszem a figurát, aztán egy darabig nyugtom van.
Moslékzabáló
2020. október 10. 06:08
Az én kedvencem az a mese, amelyikben a (korábban rendszeresen bérmálkozó) koldusszegény vidéki fiú búcsút vesz öreg édesanyjától, elmegy szerencsét próbálni, feleségül veszi a gonosz boszorkány lányát és onnantól kezdve valami csoda folytán csak dől, csak dől hozzá a lé, így ő lesz az országban az egyetlen ember, aki tisztességes úton lett milliárdos, mindenki más lopta a vagyonát.
annamanna
2020. október 10. 00:53
Elmondanám, hogy a történet "eredeti", legalábbis első ismert változatát egy ékírásos agyagtáblán találták meg (talán akkádul, ezt most inkább hagyjuk, nem biztos). A sztori a "nippuri szegény ember" (hosszasan kifejtve a kettő közti párhuzam, az átvételek lehetséges iránya, útvonala itt: http://epa.oszk.hu/00000/00001/00234/pdf/itk_EPA00001_1963_06_678-690.pdf ) Itt el is olvasható (nincs odaírva, hogy milyen fordításban, tehát lehet ennél jobb forrást is találni): http://tunderkiralysag.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1199517 Itt röviden összefoglalva: "A történet legrégibb ismert változata A nippuri szegényember meséje, amelyet i. e. 704-ben jegyeztek fel Asszíriában. Arab közvetítéssel (megvan az Ezeregy éjszaka egyes változataiban is) Spanyolországon, Szicílián át elterjedt az egész nyugat-európai folklórban, északkelet felé pedig behatolt a grúz, orosz, ukrán, román és csángó népköltészetbe is. A magyarországi folklórban ismeretlen. Mivel a nyugati változatok közül a franciák állnak legközelebb a Lúdas Matyi szövegéhez, korábban úgy vélték, Fazekas franciaországi katonáskodása idején ismerhette meg a történetet. De a nyugat-európai változatokból hiányzik Matyi utolsó furfangja (harmadik személy segítségével csalja lépre a gonosz urat),. megvan ellenben az asszír ős-forrásban, az orosz, az ukrán, a román és a csángó variánsokban. Ezek közül is a román és csángó mesék egyeznek leginkább Fazekas művével. Bizonyos tehát, hogy a mesét Moldovából hozta magával, ahol öt évig katonáskodott, csángó vidéken is hetekig állomásozott. Mindez mit sem von le a mű eredetiségéből. A korabeli magyar nemesi és paraszti élet hiteles részletei szövik át, az egészen elömlik - mint már az egyébként idegenkedő Kazinczy is észrevette - a tiszta alföldi magyar szín. Senki sem ábrázolta Petőfi és Arany előtt pontosabban, elevenebben, nagyobb belső azonosulással, olyan tőrőlmetszett népi nyelven és észjárással a magyar falu hétköznapját, mint Fazekas a "karikába hasaló" naplopók jelenetében, a vásár, a deresrehúzás, a nemesi udvar vagy Döbrögi hintón érkezésének leírásában. Még sajátosabban magyar - és roppant időszerű - a mű problémafelvetése. Fazekas az átvett örök-emberi konfliktusból kora nemzeti létproblémáját: a jobbágyság és nemesség ellentétét bontja ki." https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Spenot-a-magyar-irodalom-tortenete-1/iii-kotet-a-magyar-irodalom-tortenete-1772-tol-1849-ig-2027/irodalmunk-a-felvilagosodas-es-a-megujulo-nemzeti-mozgalom-koraban-1772-tol-az-1820-as-evekig-2045/a-felvilagosodastol-a-romantikaig-17951825-2381/a-felvilagosodas-es-a-nepiesseg-talalkozasa-23C7/38-fazekas-mihaly-17661828-julow-viktor-2473/a-ludas-matyi-2497/
BőröndÖdön
2020. október 09. 21:15
Ádi,rád még haragudni sem lehet,olyan együgyű vagy.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!