Orbán Viktor oligarchái régóta sportot űznek a Natura 2000-es területek profitcélú szétdúlásából

„Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosához fordulok a Szíjj László oligarcha által elnyert új Duna-híd projekt kapcsán. Azt láthattuk, hogy a 92 milliárdos projekt vastagon túlárazott, azt is láttuk, hogy Szíjj a külügyminisztert és sok mást is megjachtoztatott a Lady Mrdon. De van itt még valami. Ha hagyjuk, hamarosan egy 23,6 hektárnyi — hogy Orbánék is értsék: 34 futballpályányi — Natura 2000 természetvédelmi területet fognak letarolni a miniszterelnök üzlet- és páholytársai a híd miatt, vagyis egy olyan beruházás érdekében, amelyre kizárólag a tervezett paksi atomerőmű-építkezés kapcsán van szükség. Megpróbálom megakadályozni az újabb pusztítást, azt kérve a biztostól, hogy korábbi ígéretéhez híven állítsa le végre a magyarországi Natura 2000 területek sorozatos profitcélú fölélését, ebben a konkrét esetben pedig gátolja meg, hogy Orbánék uniós pénzből tarolhassák le az európai védettséget élvező, pótolhatatlan értékű ártéri erdőt.

És akkor a részletek. Orbán Viktor oligarchái régóta sportot űznek a Natura 2000-es területek profitcélú szétdúlásából. Az elmúlt hónapokban az Alkotmánybíróságnak kellett megsemmisítenie az atomtörvény azon rendelkezését, amelynek értelmében korlátozás nélkül, akár tarvágásos üzemmódban is lehetett volna gazdálkodni Natura 2000 erdőterületeken.  Ez azért nem fért bele — de sok minden más igen. Balatonfűzfőn egy szintén Natura 2000-es vízparti erdősáv helyére épített lakótömböket egy fideszes hátterű befektetőcsoport. Tiszakóródnál ugyancsak Natura 2000 területen létesíthet homok- és kavicsbányát Mészáros Lőrinc. Budakeszin a végsőkig eltökélt helyi civilek teremtettek olyan helyzetet a lakosság széles köreinek bevonásával, hogy a szintén Natura 2000 Álomvölgy egy ideig nem válhat prédává — de nem volt egy egyszerű menet. És a sor hosszú. 

Az Orbán-kabinet, illetve a kormányzat alá gyűrt környezetvédelmi hatóság bevallottan nem tekinti természetvédelmi korlátozásnak a Natura 2000 besorolást, hanem ezeket az európai szempontból különösen értékes természeti területeket és élőhelyeket a gyakorlatban építési telekként, zöldmezős beruházási helyszínként kezeli. A paksi esetben is teljességgel értelmetlenül kellene elpusztulnia az értékes galériaerdőknek: még a kormány sem tudott elfogadhatóbb magyarázatot kitalálni annál, mint hogy a majdani hídra rákanyarodó út vonalvezetése így lesz a legolcsóbb. Közben azonban az sem igaz, hogy a költségtakarékosság lenne a vezérlő szempont a beruházásnál: a hídépítés költségeit még néhány éve is „csupán” 36,6 milliárd forintra becsülték, ma viszont már 92 milliárd forintnál tartunk. A két időpont között pedig csupán annyi történt, hogy kiderült: annak a Szíjj Lászlónak a cége fogja építeni a hidat, aki Mészáros Lőrinc legközelebbi üzlettársa; és akinek a luxusjachtján nemrég lefényképezték a családjával nyaraló Szijjártó Péter külgazdasági minisztert.”