A lé és a tudat

„Csodálkozni már semmin nem csodálkozik, de azért kicsit ledöbben az ember, amikor meghallja, mi volt ennek a nímandnak a legfontosabb a világjárvány kellős közepén, a vírusveszély elhárítása érdekében miről döntött Karácsony Gergely a különleges jogrend felhatalmazását kihasználva, úgymond rendeletileg. Mert nincs az a terjedési görbe, ami ne laposodna teljesen el annak hatására, hogy a főpolgármester jelentősen megemelte a fővárosi cégek vezetőinek fizetését.

Az együttműködésnek van itt az ideje, ezért a nyomdafestéket amúgy sem tűrő részeket öncenzúrázzuk. Így viszont emberfeletti önuralomra van szükség ahhoz, hogy Karácsony járványellenes tevékenységéről a kipontozott részeken túl olvasható szöveg is testet tudjon ölteni. Önmagában a sima szájú, előbb behízelgő, majd durcásan a Facebookon puffogó viselkedése is irritáló, de most benne sűrűsödik minden elviselhetetlen tulajdonság, ami a moslékkoalíciót jellemzi.

Eltelt harminc év a rendszerváltás óta, de az »úgymaradt« balosokat még mindig a régi vicc jellemzi leginkább: köreikben még mindig a lét határozza meg a tudatot. Csak most nem megisszák, hanem azt lesik minden idegszálukat megfeszítve, hogyan vihetnék haza a legtöbbet. A harács, a lenyúlás, a zsebtömés veszi el az eszüket.

Emlékezzünk vissza, mivel kezdték ténykedésüket az újdondász polgármesterek szerte e hazában, miután hőn szeretett honfitársaink hatalomhoz juttatták őket tavaly októberben. Helyzetbe hozták a haverjaikat, zsíros állásokba dugták a holdudvart és busás fizetéseket szavaztak meg maguknak. Később sem érdekelte őket más az önkormányzatiságból, csak az, hol a lé, hogyan lehet a folyásirányát megváltoztatni, hozzájuk csorgó kanálisokba terelni. ”