A Fidesz-LMP paktum miatt sikerült olyan embereket a testületbe juttatni és elnökké választani, akik sok borsot nem törtek a kormány orra alá.
„Az egy dolog, hogy a kormánypártok próbálják hatástalanítani az AB-t. Az igazi kérdés az, hogy vajon sikerült-e nekik elérni a céljukat. A válasz pedig egyértelműen az, hogy igen. Az összes eddig felsorolt intézkedés közül a legfontosabb az AB összetételének manipulálása volt. Hiszen a korlátozásokat ki lehet kerülni és a nehézségeket át lehet hidalni, ha olyan bírák ülnek a testületben, akik fontosnak tartják az alkotmányosság védelmét.
Ezen lépéseknek köszönhetően 2013 áprilisára az AB tagjainak többsége és vezetése fölött biztosított volt a kormánypárti befolyás.
Habár némi kellemetlenséget okozott a kétharmados többség elolvadása 2015-ben, a Fidesz-LMP paktumnak köszönhetően 2016-ban sikerült olyan embereket a testületbe juttatni és elnökké választani, akikről előre lehetett sejteni, hogy nem fognak sok borsot törni a kormány orra alá.
Az elmúlt években több olyan tanulmány is született civil szervezetek és jogtudósok tollából egyaránt (lásd pl. Szente Zoltán vagy Halmai Gábor cikkét), amely kimutatta, hogy politikailag fontos ügyekben az Alkotmánybíróság rendre a kormánypárt (feltételezett) akaratának megfelelő döntést hoz.
Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének volt igazgatója például úgy fogalmazott egyik írásában, hogy »[b]ár politikailag nem kiemelt vagy legalábbis relatíve korlátozott jelentőségű ügyekben mind a mai napig mutat érdemi életjeleket az Alkotmánybíróság, a jogászok körében, sőt mostanra már azon kívül is, nyilvánvaló, hogy egyes esetekben a bíróság egyszerűen nem meri vagy nem akarja meghozni a jogi megfontolások alapján szükségszerű döntést.«
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy többségben vannak azok a bírák és a testületet olyan ember vezeti Sulyok Tamás személyében, akik nem hajlandók a politikai hatalommal szemben érdemi korlátozást gyakorolni. Minden valószínűség szerint annak a tévhitnek a rabjává váltak, hogy az AB fenntartása minden más célt felülír. (Bár biztos vagyok benne, hogy egyes bírák tényleg elhiszik magukról, hogy jó munkát végeznek…)”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatási ceremóniájára a budai Várban fog sor kerülni vasárnap délután.
Az egyelőre a Ferencváros sikereire koncentráló 37 esztendős világklasszis nem volt elégedett a Brescia elleni játékkal. Elmondta, mi a véleménye a nyomásról, s hogy éli meg ezt a mozgalmas időszakot, amelyet a párizsi olimpia zár majd le. A szintén válogatott Nagy Ádám szerint kitisztították a fejeket az Olympiakosz elleni vereség után.
A feljutás szombaton dől el, az ellenfél Szlovénia lesz.
