A Fidesz köszöni, de nem kér a foszlott erkölcsűek európai nagykoalíciójából

„Nem a Fidesz szakított elveivel és európai szövetségeseivel, hanem a merkeli kisgömböc-politika hívei fordultak ki önmagukból. Ez minden eddiginél erőteljesebben bizonyosodott be Orbán Viktor és Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár mai sajtótájékoztatóján. Ami persze jóval több volt, mint egy sajtótájékoztató, hiszen a magyar miniszterelnök voltaképpen kiszögezte a vitaindító tételeit a brüsszeli vártemplom kapujára.
Orbán Viktor a budapesti Nemzetközi Migrációs Konferencián tett felszólalása óta egyre többször tűnik a görög államelméletekből ismert útkereső filozófusnak, mint a meggyőződését mindenáron érvényesíteni próbáló vezetőnek. Gyakran hangoztatja is, hogy egy tízmilliós ország miniszterelnökeként a világpolitika megújulásának legfeljebb kovásza lehet, nem pedig irányítója. Ez derült ki ma is, amikor a külföldi hírügynökségek budapesti tudósítói egyre erőszakosabban próbálták kiszedni belőle a Manfred Weberrel való szakítás okát és tényét, amire Orbán a lehető legtermészetesebb őszinteséggel felelt:

A hűség számunkra fontos politikai kategória és szeretnénk kitartani abban a szövetségben, ahol eddig éltünk és dolgoztunk. Hacsak az a közösség nem szeretné, hogy mi ne legyünk ott. (…) A miniszterelnököt a magyar választópolgárok bízzák meg, Manfred Weber pedig azt találta mondani, hogy a magyarok szavazataival nem kíván az Európai Bizottság elnöke lenni. Ez egy olyan súlyos álláspont és a magyar választók olyan súlyos megsértése, hogy ezek után a magyar miniszterelnök nem dönthet másként, minthogy nem támogatja Webert a posztra. Sajnálom, hogy így alakult, de Weber döntése egy radikálisan új helyzetet teremtett, amit tudomásul kell vennünk. A demokrácia és az erkölcs szabályai szerint sem volna helyénvaló, ha ezek után Webert támogatnánk. Tehát végre egy pont, amiben egyetértünk vele: nem volna helyes, ha Weber a magyarok szavazatával lenne bizottsági elnök.

Nem kell persze félteni a magyar kormányfőt és a kormánypártot, nem a megcsalt férfi vergődéséről van itt szó. A Fidesznek bőven akadnak kérői, hiszen Matteo Salvini, Marine le Pen és maga Heinz-Christian Strache egymás után jelentették be, hogy szívesen lépnének szövetségre Orbán pártjával, miközben a lengyel kormányzópárttal és több más közép-európai vezető párttal is kiváló a kapcsolat. Csakhogy az Európai Néppárt több, mint egy elrongyolódott alsónemű, amitől egy mozdulattal meg lehetne szabadulni. Hiszen javarészt e szövetség színeiben politizáltak azok az államférfiak, akik Nyugat-Európát az előző évszázad végére újra erős, gazdag és szolidáris térséggé tették és még ma is az EPP politikusai adják a legtöbb kormányfőt és a legtöbb vezető tisztviselőt az Unióban. Olyan tradícióról, politikai tőkéről és személyi hálózatról van tehát szó, amelyet a Fidesz delegáltjai eddig ügyesen és hatékonyan használtak fel Magyarország és a maguk javára és amelyre a jövőben is nagy szükségünk lehet, ha nem szeretnének a pálya szélére sodródni.”